Krausz Gábor
Az elmúlt évtizedekben tapasztalható technológiai bumm, valamint ezzel együtt a mesterséges intelligencia rohamléptékű fejlődése számos területen nyitott ki óriási lehetőségeket az emberiség számára. Ez a tudományra is igaz, amely most nagy lépést tett egy korábban még elképzelhetetlennek hitt képesség, a gondolatolvasás megvalósítása felé.
Ki ne látott volna élete során olyan sci-fi filmet, amelyben valamilyen földönkívüli civilizáció egyedei képesek voltak olvasni az emberi gondolatokban? Amíg néhány évvel ezelőtt a legtöbb ember legfeljebb fantáziálhatott egy ilyen képességről, addig a tudomány nem érte be ennyivel: mára ott tartanak a szakemberek, hogy a mesterséges intelligenciát is felhasználva komoly tudományos áttörést értek el ezen a területen. A Texasi Egyetem kutatói már évekkel ezelőtt bemutattak egy technológiát, melynek segítségével megnyílt a gondolatolvasás felé vezető út. Most sikerült finomhangolniuk a módszert.
A The University of Texas at Austin tudományos kutatócsoportja az amerikai egyetem honlapján számolt be az áttörésről, amely elhozta a reményt azok számára, akik különböző, nyelvi és beszédképességet érintő zavarok, például afázia miatt nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak kommunikálni.
Az afázia egy olyan nyelvi zavar, amely az agy nyelvi központjainak sérülése következtében alakul ki és számos fajtája van. A betegség hatással lehet a beszédre, az írásra, az olvasásra és a megértésre is. Leggyakrabban stroke, traumás agysérülés, daganatos megbetegedések vagy neurodegeneratív betegségek, például Alzheimer-kór következtében jelentkezik. Ebben a betegségben szenved és emiatt vonult vissza a színészkedéstől Bruce Willis is.
Az egyetem munkatársai már két évvel ezelőtt kifejlesztettek egy olyan, mesterséges intelligencián alapuló dekódert, amely az emberi agy letapogatása és némi betanulás után képes volt viszonylag magas pontossággal szöveggé alakítani az emberi gondolatokat. Ezt sikerült most továbbfejleszteniük úgy, hogy jelentősen lerövidítették a dekódolás idejét, ami a korábbi 16 óra helyett most már alig egy óra alatt lehetséges. Ezzel az eljárási módszerrel szerzett adatokat a folyamatosan tanuló mesterséges intelligencia elemzi, majd egy nagy nyelvi modell alapján képes az információkból érthető szöveg megfogalmazására. Ráadásul az eljárás nem csak a hallott beszéd, hanem néma videók és képzeletbeli történetek esetén is működik, így igen széleskörűek a gyakorlati alkalmazás lehetőségei is.
A gondolatokhoz és ezek kifejezéséhez való hozzáférés új ajtókat nyit a neurotechnológia előtt, különösen azok számára, akik nehezen vagy egyáltalán nem képesek a beszédre, vagy annak megértésére
– mondta a tudományos áttörés kapcsán Jerry Tang, a Texasi Egyetem posztdoktori kutatója, a Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmány szerzője.
A gondolatolvasás módszerének megalkotói jelenleg olyan orvosokkal dolgoznak együtt, aki az afáziát tanulmányozzák. Szeretnék ugyanis tesztelni, hogy a továbbfejlesztett agyi dekóder működik-e a gyakorlatban az afáziás betegeknél.