Magyarországon a legalacsonyabb a rezsi Európában. A háborúpárti Brüsszel újabb szankciója ezt tönkretenné

Orbán Viktor kijelentette, hogy Brüsszel kész leállítani az orosz energiaimportot, még akkor is, ha ezzel teljesen ellehetetleníti a magyar családokat. A kormányfő szerint ezt a lépést csak egy módon lehet ezt megakadályozni: ha a magyarok egységesen fellépnek a brüsszeli döntéssel szemben.  

Orbán Viktor a Facebook-oldalára feltett videóban figyelmeztette a magyarokat arra, hogy Brüsszel egy olyan döntést készít elő, amely nemcsak veszélybe sodorja az ország energiabiztonságát, de brutálisan megemelné a családok rezsiszámláit is. A videót a délelőtt összehívott rendkívüli gazdasági ülés után tette közzé, amelyet előzetesen Facebook oldalán jelentett be, hogy ismertesse Brüsszel akaratát a magyar emberekkel.

A miniszterelnök szerint

az uniós vezetők eltökéltek abban, hogy minden áron segítsék Ukrajnát – még akkor is, ha ennek az az ára, hogy magyar és más európai családok fizetik meg a politikai döntések következményeit.

„Brüsszel szándéka szerint elzárná a gázcsapot és az olajszállítást Oroszországból” – mondta a kormányfő, majd hozzátette: „ez 800 milliárd forint többletkiadást jelentene Magyarországnak”, ami gyakorlatilag megegyezik az éves rezsicsökkentési támogatás összegével.

Orbán Viktor világos példákkal érzékeltette, milyen következményekkel járhat ez a döntés a hétköznapi magyar emberek számára. „Ha ez bekövetkezik, akkor az eddigi 7000 forintos villanyszámla 14 ezer forintra, a 16 ezer forintos gázszámla pedig 54 ezer forintra is nőhet” – hangsúlyozta.

A miniszterelnök azt is elmondta, hogy ezek a hatások nem valamikor a távoli jövőben jelentkeznek majd, hanem akár már szeptembertől érzékelhetőek lesznek a lakossági számlákon.

Ez egy „húsba vágó kérdés minden magyar család számára” – fogalmazott.

A videóban Orbán Viktor leszögezte, hogy csak egyetlen módon lehet ezt megakadályozni – ha a magyar kormány él vétójogával Brüsszelben, ugyanakkor ehhez politikai és társadalmi támogatásra van szüksége.

A kormányfő ezért arra kérte a magyarokat, hogy vegyenek részt a „Voks 2025” véleménynyilvánító szavazáson, és küldjék vissza szavazólapjukat, ha eddig még nem tették volna.

Ezzel a támogatással a brüsszeli döntést a magyar kormány megakadályozza – jelentette ki a miniszterelnök.

Brüsszel háborúpárti politikusai sem tagadhatják, hogy vásárlóerő-paritáson (PPS) mérve is Magyarországon a legalacsonyabb a rezsi Európában. A Bizottság azonban a háborúra hivatkozva betiltaná az orosz energiaimportot. Ez tönkretenné a magyar családokat, átlagosan 500 ezer forinttal kellene többet fizetniük a villanyért és a gázért.

Brüsszel betiltaná az orosz gázimportot, ez duplájára növelné a gázárakat

Az Eurostat jelentése szerint a gáz ára rekordmagasságot ért el 2024 második felében Európában. Az átlagos ár most 12,33 euró/100 kWh, szemben a tavalyi év első felében mért 11,04 euróval. Vásárlóerő-paritáson számolva az EU-ban Portugáliában és Olaszországban fizetik a legtöbbet a földgázért a háztartások, Magyarországon pedig a legkevesebbet. 

Hasonló a helyzet az elektromos áram esetében is, vagyis hazánkban terheli meg legkevésbé a családokat a rezsi fizetése.

Brüsszel azonban a háborúra hivatkozva újabb szankciókat akar bevezetni Oroszország ellen, megtiltva az energiahordozók behozatalát. 
A kieső gázmennyiség a Századvég becslése szerint kétszeres áremelkedést idézne elő az európai gáztőzsdéken, ami tovább rontaná az EU versenyképességét, Magyarország energiaszámláját pedig összesen 1100 milliárd forinttal növelné. A megemelkedett terhek mellett a rezsicsökkentési program fenntarthatatlanná válna, így a magyar családok fűtési költsége a jelenlegi három és félszeresére nőne, ami átlagosan évi csaknem félmillió forint többletkiadást jelentene.
A tervezett szankciók megdupláznák az európai energiaárakat

Az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt az EU gázellátásának több mint 40 százalékát Oroszország biztosította. A háború nyomán kialakuló kereskedelmi konfliktus következményeképpen az arány 2024-re 20 százalék alá csökkent, ami a gáz átlagárát a korábbiak kétszeresére emelte az irányadó holland tőzsdén. Az Európai Bizottság új stratégiája 2027 végéig teljesen betiltaná az orosz gázbeszerzéseket az Unióban, ami a korábbiakhoz hasonló mértékű negatív sokkot eredményezne. A Századvég számítása alapján egy ekkora kínálatcsökkenés, lineáris árhatást feltételezve, mintegy duplájára emelné a jelenlegi árakat, így azok 35 euró/MWh-ról csaknem 70 euró/MWh-ra nőnének. Fontos megjegyezni, hogy – ahogyan a 2022-es árrobbanás is rámutatott – a nagy volumenű kínálati sokkok árhatása gyakran egyéb nemvárt – például spekulatív – folyamatokat is beindíthat, amelyek a lineárist meghaladó mértékű drágulást váltanak ki, így a brüsszeli terv könnyen a fenti becslésnél is erősebb árrobbanást eredményezhetne.

A magyar családok terhei drasztikusan növekednének

A kialakuló árnyomás jelentős mértékben rontaná a magyar gazdaság helyzetét. Hazánk a hosszú távú gázszerződése alapján évente 4,5 milliárd köbméter orosz gázt importál, ami tavaly a teljes belső felhasználás több mint felét tette ki. A megnövekedett árak mellett ezen mennyiség alternatív beszerzése mintegy 660 milliárd forinttal növelné a hazai energiaszámlát. Ezenfelül azonban további jelentős gázmennyiség is érkezik Magyarországra Oroszországból. Amennyiben a teljes, évi 7,5 milliárd köbméter import kiesne, az addicionális kiadás megközelítené az 1100 milliárd forintot.

Ilyen feltételek mellett a magyar gazdaság versenyképessége jelentős mértékben visszaesne, a rezsicsökkentés pedig finanszírozhatatlanná válna. A program alapját jelentő hatósági árszabályozásnak köszönhetően ma az EU-ban a magyar családok fizetik a legalacsonyabb díjakat:[2] egy átlagos háztartás évente 176 900 forintot költ fűtésre. Amennyiben a védőháló nem lenne és a tarifákban a jelenlegi tőzsdei gázárak érvényesülnének, az összeg 355 310 forintra emelkedne. Ha pedig ezenfelül Brüsszel törekvése is megvalósulna, a piaci árak a jelenlegi duplájára emelkednének, és azok szabadon megjelenhetnének a lakossági tarifákban, amely által egy átlagos magyar család éves fűtésszámlája a jelenlegi három és félszeresére, 625 ezer forintra emelkedne.

Az Európai Bizottság intézkedése különösen aggasztó annak fényében, hogy a háború és a szankciók már eddig is rendkívüli terheket okoztak az európaiaknak. A Századvég becslése alapján, a 2022 óta megemelkedett energiaárak, az exportpiacok elvesztése és a megdrágult forrásbevonás már 2,2 millió forintot kivett egy átlagos magyar háztartás zsebéből. A meglévő terheket Ukrajna gyorsított csatlakozásának közvetlen költségei évente 458 ezer forinttal növelnék, az orosz gáz tiltására vonatkozó új célkitűzés pedig átlagosan további 448 ezer forint többletkiadást okozna. Kijelenthető tehát, hogy Brüsszel három legmagasabb prioritású célkitűzése – Ukrajna felfegyverzése, gyorsított EU-csatlakozása, valamint az orosz energia betiltása – elviselhetetlen terheket róna a magyar családokra.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban videóbejegyzést tett közzé a Facebook-oldalán, és úgy fogalmazott, ha ezt Brüsszel keresztül tudja vinni, akkor pillanatok alatt a családok kétszer annyit fognak fizetni a gázért és a villanyért, mint korábban. Hozzátette: erről döntöttek Brüsszelben, és „valamilyen rejtélyes okból” magyar létére ezt támogatja a DK, ezt támogatja a Tisza Párt és ezt támogatják a brüsszeli pártok, akik Magyarországról érkeztek. A Voks 2025, amely Ukrajna csatlakozásáról szól, közvetlen összefüggésben van az energiaárakkal és a rezsicsökkentéssel. Ezért, hogy jól harcolhasson az alacsony rezsi megvédése érdekében Brüsszelben, arra kért mindenkit, hogy vegyen részt a Voks 2025 szavazáson.