Krausz Gábor
A méhek világnapja alkalmából utánajártunk, miért is olyan fontosak ezek a rovarok és annak is, mivel óvhatjuk meg őket. Ezt érdemes tudni a beporzásról és úgy általában a méhekről!
2018 óta május 20-án tartjuk a méhek világnapját. Mutatjuk, miért pont ekkor és azt is, mit tehetünk hétköznapi emberként azért, hogy megvédjük ezeket a rovarokat. Nélkülük ugyanis hatalmas bajban lenne az emberiség!
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének döntése értelmében 2018-tól május 20-a a méhek világnapja. Az ENSZ ezzel a méhészek helyzetére és fontosságára kívánta felhívni a világ figyelmét. De miért éppen ezen a napon ünnepeljük a méhek világnapját? Azért, mert 1734. május 20-án született az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola vezetője, Anton Janša. Az ő méhészeti munkásságának állítanak emléket azzal, hogy születésnapjának dátuma lett a méhek világnapja - olvasható a Wikipédián.
A beporzók és így a méhek szerepe nemcsak a környezetünk, de a gazdaság szempontjából is létfontosságú. A statisztikák szerint a méhek az uniós élelmiszer termelés 76%-át befolyásolják. Számos növény szaporodása közvetlenül tőlük függ és eltűnésük bizonyos növényfajok kihalásához is vezethet. Ez pedig a mezőgazdaságban és az élelmiszer-biztonság területén is éreztetné a hatását. Vagyis nagy bajban lennénk nélkülük: alig lenne mit ennünk.
Mi is az a beporzás?
A beporzás vagy megporzás az a folyamat, amikor a virágpor (pollen) a nyitvatermők magkezdeményére, illetve a zárvatermők bibéjére kerül, ezzel elősegítve a növények szaporodását. Vagyis az egyik növény megtermékenyíti a másikat. A pollen odajutási módja szerint létezik szélporozás, rovarmegporzás, egyéb állatokkal való megporzás (pl. csiga, madár) és ritkán saját virágporral való megtermékenyítés (ez az önmegporzás).
A méhek a legfontosabb beporzók. 2000 vadméh faj van Európában és a világon élő méhek 10%-a él itt. Közülük a házi méh a legismertebb méhfaj. Rajtuk kívül főként a lepkék, bogarak, méhek, legyek, molylepkék, darazsak, madarak, mókusok, rágcsálók, majmok, hüllők és maga az ember végez beporzást, jóval kisebb hatékonysággal.
Az ijesztő mértékű méhpopuláció csökkenéshez többek között az agráriparban használt növényvédő szerek, az éghajlatváltozás és a különböző vírusok is hozzájárulnak. Emellett az urbanizáció miatt egyre csökken ezeknek az élőlényeknek a mozgástere, az élelemforrásuk, és a helyük a fészekrakáshoz.
A vadvirágok 78%-a, míg a termények 84%-a részben a beporzók tevékenységétől függ. Ha nincsenek beporzók, nincs termény, vagyis nem lesz mit enni. A becslések szerint emellett a világ növénytermesztésének 5-8%-a is közvetlenül az állatok általi beporzáson múlik. A beporzók ezenkívül - közvetve - hozzájárulnak a gyógyszerek, bioüzemanyagok és építőanyagok előállításához is, a méztermelésről nem is beszélve.
Először is legyünk tisztában vele, hogy nem a méh, hanem a darázs az, amitől tartani kell. Emellett
És ami a legfontosabb: ne irtsuk őket félelemből vagy nemtörődömségből.