Krausz Gábor
Még mindig sokan hiszik, hogy a barnaság nem csak szép, de egészségesebbé is tesz. Pedig ez sajnos egy tévhit, és nem is ez az egyetlen a melanomával és a naptejekkel kapcsolatban. Mutatjuk a leggyakoribbakat!
A kánikulában a megfelelő folyadékbevitelen kívül a hatásos fényvédelem is nagyon fontos. Nem mindegy például, hogy milyen naptejet, mikor és hogyan viszünk fel a bőrünkre. Ahogy az sem, mikor és mennyit napozunk. Íme a leggyakoribb tévhitek és tények, amit nem árt tudni, mielőtt valaki kimegy a napra!
1. Tévhit: a naptej mindentől megvéd
Tény: a legbiztosabb napvédelmet nem a naptej, hanem elsősorban az biztosítja, ha
2. Tévhit: minden napvédő krém megfelelő UV-védelmet nyújt
Tény: a legtöbb naptej valóban megvédi a bőrt a leégéstől, vagyis védelmet nyújt az UVB sugarak ellen. Az UVA sugárzás ellen viszont nem mindegyik véd! Az Amerikai Környezetvédelmi Szervezet (EWG) ezért azt javasolja, hogy úgynevezett széles spektrumú készítményt vegyünk, ami mindkét ultraibolya sugárzástól megvéd.
3. Tévhit: minél magasabb a faktorszám, annál jobban véd egy naptej
Tény: a magas faktorszám vagy SPF-szám helyett inkább az számít, hogy milyen gyakran használjuk a naptejet. Vagyis egy 15-ös krém, amit bőségesen és gyakran használunk jobban véd, mint egy SPF 50+-os krém, amit csak nyolc óránként egyszer kenünk föl-olvasható a Tudatos Vásárlók Egyesületének weboldalán.
4. Tévhit: egy kis barnaság megvéd a napégéstől
Tény: a Magyar Dermatológiai társaság szerint a bőr barnasága nem véd meg az UV-sugárzás okozta további bőrkárosodástól. A barnulás eleve a test természetes védekezőmechanizmusának a része: a bőr melanintermeléssel reagál az ultraibolya sugárzásra, hogy megvédje a sejteket a károsodástól. Vagyis a barnulás nem az egészség jele, hanem a bőr sérülésének a következménye.
5. Tévhit: fedett helyen nem kell naptej
Tény: az érzékeny bőrűeknek nem árt zárt térben is naptejet használni, főleg, ha sok ablakkal rendelkező lakásban vagy napfénnyel megvilágított fedett fürdőben tartózkodnak.
6. Tévhit: elég a vállakat, karokat, lábakat bekenni
Tény: az arcot, a füleket, a hátat és a lábfejet is be kell kenni, vagyis mindent, amit nem takar ruha-, méghozzá alkalmanként nagyjából 2 evőkanálnyinak megfelelő naptejmennyiséggel. Ez a mennyiség a teljes, fedetlen testfelületre vonatkozik.
7. Tévhit: a babákat is be kell kenni
Tény: a kisgyermekek esetében 1 éves korig nem ajánlott semmiféle krémet, habot, naptejet kenni a bőrre.
8. Tévhit: elég a strandon bekenni magunkat
Tény: a legjobb, ha a naptejet még a szabadban való tartózkodás előtt, legalább 15-20 perccel a napozás előtt alkalmazzuk, mert a leghatékonyabb hatás eléréséhez időre van szüksége ahhoz, hogy beszívódjon.
9. Tévhit: a naptej nem engedi bejutni a D-vitamint a szervezetünkbe
Tény: az eddigi legátfogóbb vizsgálat szerint olyan kis mértékben csökken a D-vitamin termelés naptej használatakor, aminek nincs számottevő hatása a testre, ezért a legjobb, ha mindenki bekeni magát.
10. Tévhit: az A-vitaminnal dúsított naptej jobb, mint a sima
Tény: ennek épp az ellenkezője az igaz, az A-vitamin ugyanis felgyorsíthatja a bőrdaganatok kialakulását, ha napfénynek van kitéve, ezért kerülendő minden olyan naptej, amiben van ilyen vitamin.