Sorra buknak meg a háborúpárti kormányok a világban

Miután Olaf Scholz német kancellár elbukta az önmaga ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt hétfő délután, ezzel immáron hivatalosan is megbukott a német baloldali kormánykoalíció. December elején bizalmatlansági indítvány lett a veszte Michel Barnier francia kormányfőnek, aki már Emmanuel Macron francia államfő harmadik miniszterelnöke volt. És közben Ausztriában és Kanadában is válság van a vezetésben.

Ausztria

Ausztriában szeptember elején tartottak országgyűlési választásokat. A migráció- és háborúellenes jobboldali Szabadságpárt kapta a legtöbb voksot, az osztrák államfő mégsem őket, hanem a választáson második helyen befutó Néppárt vezetőjét kérte fel kormányalakításra. 

Az eltelt három hónapban nem sikerült kormányt alakítani, és minden jel arra utal, hogy az osztrák politikai elit továbbra is figyelmen kívül hagyja az osztrák választók akaratát. Mindent elkövetnek ugyanis azért, hogy a győztes Szabadságpártot minél távolabb tartsák a kormányzástól. Jelenleg már ott tart a helyzet, hogy a Néppárt a zöldekkel és a liberálisokkal is lepaktálna, csak ne kelljen átadni a hatalmat. 

Egyesült Államok

A liberális média mindent elkövetett annak érdekében, hogy elhitesse az emberekkel, hogy szoros kimenetele lesz az amerikai választásoknak. November 5-én azonban olyan eredmény született, amire csak nagyon kevesen számítottak: elsöprő győzelmet arattak a republikánusok és az élükön Donald Trump. A megválasztott amerikai elnök egyik legfontosabb kampányígérete az volt, hogy befejezi Ukrajna esztelen támogatását és a lehető leggyorsabban véget vet a vérontásnak. 

Franciaország

A francia nemzetgyűlés december elején megbuktatta Michel Barnier kormányát. Az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség és a Marine Le Pen neve által fémjelzett Nemzeti Tömörülés által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány 331 szavazatot kapott az 577 fős alsóházban. A kormány megbuktatásához legalább 288 szavazatra volt szükség. A kormány parlamenti megbuktatására 1962 óta nem volt példa Franciaországban.

A júliusi előrehozott nemzetgyűlési választásokat követően ötven napig tartottak a tárgyalások, ezután szeptemberben megalakult a kisebbségi Barnier-kormány, ami az V. Köztársaság történetének legrövidebb ideg működő kabinetje volt.

Kanada 

Váratlanul benyújtotta lemondását hétfőn Chrystia Freeland kanadai pénzügyminiszter; a politikusnő, aki egyben a kormányfő-helyettesi tisztséget is ellátta, Justin Trudeau miniszterelnökkel kialakult nézeteltérésekkel indokolta döntését. Freeland, aki Trudeau egyik legközelibb szövetségesének számít, mindössze órákkal azt megelőzően nyújtotta be lemondását, hogy a parlamentben bemutatta volna a tavaszi gazdasági jelentést, amely várhatóan tartalmazta volna azt is, hogy az ország liberális kormányzata a tervezettnél nagyobb költségvetési hiányt halmozott fel. Ez a lépés megdöbbentette az országot, és erősen megkérdőjelezi, hogy a nem túl népszerű Trudeau meddig maradhat még a posztján.

Németország

A berlini szövetségi parlamentben hétfőn délután tartottak sorsdöntő szavazást. Olaf Scholz SPD-s kancellár maga kért bizalmi szavazást, miután az elmúlt hetekben a liberálisok kiléptek a kormánykoalícióból, és az SPD-Zöldek kormányzatnak már nem volt parlamenti többsége. A hétfői szavazáson 207 voks állt ki Scholz mellett, 394-en ellene szavaztak, 116-an pedig tartózkodtak.

A tervek szerint 2025. február 23-án tartanak előrehozott választásokat az országban. Egyesek szerint rossz hír, hogy a jelenleg legnépszerűbb pártnak számító CDU kancellárjelöltje, Friedrich Merz szintén háborúpárti, és a nyilatkozatai alapján Taurus nevű távolsági rakétákat szállítana Ukrajnába. A kérdés az, hogy a jelenleg második helyen lévő háborúellenes AfD mennyire tud megerősödni a következő két hónapban.