Hátborzongató utolsó szavakat hagyott hátra az űrhajós, mielőtt lezuhant az űrből

Vlagyimir Komarov nem is sejtette, hogy az 1967-es Szojuz-1 küldetés lesz számára az utolsó, amelyen még részt vehet. A szovjet űrhajós három évvel korábban már sikeresen kijutott az űrbe, majd vissza, így sokan támogatták, hogy ismét megtegye ezt az utat, ezúttal egyedül – habár Komarov tartalékpilótája és az első ember az űrben, Jurij Gagarin állítólag előzetesen számos aggályát fejezte ki az űrhajóval kapcsolatban.

Komarov szovjet tesztpilóta és repülőgépmérnök volt, aki csaknem 100 évvel ezelőtt, 1927. március 16-án született Moszkvában. Mindössze 15 évesen csatlakozott a szovjet légierőhöz, majd 1959-ben lediplomázott a Zsukovszkij Légierő Mérnöki Akadémiáján. Az orosz lett az első olyan ember, aki kétszer is kijutott a világűrbe: először 1964-ben a Voszhod-1, majd 1967-ben a balsorsú Szojuz-1 parancsnokaként. A Szojuz–1 küldetésnek a hidegháború időszakában az űrkutatás fejlődésének jelentős mérföldkövét kellett volna felmutatnia. A terv szerint Komarovot egyedül indították volna el a Szojuz 1-en, majd ezután utánaküldik a Szojuz 2-t, további űrhajósokkal. Az elképzelés az volt, hogy a két űrhajó dokkoljon és cserélje ki a legénység tagjait a pályán, valamint Komarov űrsétát hajtson végre. Gagarin viszont aggodalmát fejezte ki az űrhajó ismert tervezési hibái miatt, Komarov pedig nyilvánvalóan tisztában volt az ezzel járó kockázatokkal, ennek ellenére folytatta a küldetést, majd 1967. április 23-án felbocsátották az űrbe. 

A Szojuz-1 szinte azonnal problémákba ütközött, miután az egyik napeleme nem működött, ami áramhiányhoz és az automatikus stabilizáló rendszer hibás működéséhez vezetett. Ezek a problémák arra kényszerítették Komarovot, hogy manuálisan irányítsa az űrhajót, miközben a Szojuz-2 tervezett indítását törölték. A leszálló modul ejtőernyője azonban nem tudott megfelelően kinyílni, így a kapszula állítólag körülbelül 140 km/h sebességgel csapódott az Orenburgi terület sztyeppéjébe, a mai Nyugat-Oroszországban: Komarov azonnal életét vesztette.

Az űrhajós utolsó pillanatairól egymástól eltérő beszámolók szólnak. Jamie Doran és Piers Bizony 2011-es Starman című könyve azt állítja, utoljára még azt kiabálta:

Az Orosz Állami Levéltár átiratában ellenben az szerepel, hogy az egyik utolsó dolog, amit Komarov mondott, az volt: 

Komarov maradványait elhamvasztották, a hamvakat pedig a Kreml falánál kialakított temetőben helyezték végső nyugalomra. Az űrhajósról egyik kollégája, Pavel Popovics úgy emlékezett meg, mint egy alázatos és tapasztalt pilótáról, aki emellett melegszívű, céltudatos és szorgalmas is volt – írja a LADBible.