Putyin és a kínai elnök "közös frontot nyitnak" Amerika ellen

Hszi Csin-ping, Kína elnöke és Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Moszkvában ismét megerősítették szoros szövetségüket, és közösen ígéretet tettek arra, hogy egy új világpolitikai rendet alakítanak ki, amely ellenáll az Egyesült Államok globális dominanciájának.

A két vezető közös nyilatkozatában országaikat „acélbarátoknak” nevezte, amelyek már „száz tűzpróbán mentek keresztül”, és amelyek szorosabb gazdasági és katonai kapcsolatok révén közösen küzdenek a globális hegemóniáért – közölte a Reuters.

Putyin és Hszi a megbeszéléseken hangsúlyozták, hogy céljuk nemcsak gazdasági és katonai együttműködésük elmélyítése, hanem közös fellépésük is Washington politikája ellen. A két vezető megerősítette, hogy a jövőben „határozottan ellensúlyozzák az Egyesült Államok kettős megfékezésére irányuló politikáját”.

A közös nyilatkozatban úgy fogalmaztak, hogy az Egyesült Államok globális befolyása olyan „egyoldalú” politikai döntésekhez vezetett, amelyek Kínát és Oroszországot is ellenállásra szólítják fel.

Kiemelt kép: Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök dokumentumot cserél, miután megállapodást írtak alá a moszkvai Kremlben (Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov)

A két vezető találkozója egybeesett a második világháború befejezésének 80. évfordulójával, amely különösen fontos politikai esemény volt Putyin számára. Az orosz elnök az esemény kapcsán hangsúlyozta, hogy „a fasizmus felett aratott győzelem, amelyet hatalmas áldozatok árán értek el, maradandó jelentőséggel bír”. Putyin és Hszi egyetértettek abban, hogy közösen kell védelmezniük „a történelmi igazságot” és ellensúlyozniuk kell a modern neonácizmus és militarizmus megnyilvánulásait.

Putyin már korábban is hivatkozott az ukrajnai háborúra, mint a modern nácizmus elleni küzdelemre, azonban Ukrajna és nyugati szövetségesei ezt a narratívát elutasítják, és a háborút birodalmi agressziónak tekintik. A két vezető közös nyilatkozatában arra is kitértek, hogy egyes országok próbálják felülvizsgálni a második világháború „eredményeit”, és hogy Kína és Oroszország „a fő győztes államokként” lépnek fel ebben a kérdésben.

A két vezető közötti megbeszélés nemcsak geopolitikai, hanem gazdasági szempontból is jelentős.

Putyin és Hszi ígéretet tettek arra, hogy továbbra is szorosabban együttműködnek a kereskedelem és a beruházások terén, és közösen dolgoznak azon, hogy 2030-ra jelentősen növeljék a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat.

A kínai vezető kijelentette, hogy Oroszországnak és Kínának meg kell szilárdítaniuk együttműködésüket, és mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy „megszüntessék a külső beavatkozásokat”. Ezzel Hszi arra utalt, hogy a két ország közötti kapcsolatokat nemcsak a nyugati hatalmak, hanem a nemzetközi színtéren más hatások is befolyásolják, és a közvetlen együttműködés elmélyítése mindkét fél számára stratégiai fontosságú.

A találkozón nemcsak politikai és gazdasági, hanem katonai kérdésekről is szó esett. Putyin nemrégiben bejelentette, hogy háromnapos tűzszünetet hirdetett az ukrajnai háborúban, amely csütörtökön kezdődött. Ukrajna ezt a lépést nem fogadta el, és azt a benyomást keltette, hogy Moszkva nem kíván valódi békét kötni, csupán politikai manővereket folytat.

A háború kimenetele továbbra is kérdéses, és a nemzetközi közösség figyelme továbbra is a feszültségekkel teli régióra irányul.

Hszi Csin-ping kijelentette, hogy Kína és Oroszország közösen dolgozik azon, hogy lezárják a konfliktust, és arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok fegyverszállítmányokkal tovább táplálja a háború tüzét. Kína és Oroszország, mint a konfliktus két legnagyobb támogatója, arra törekszenek, hogy csökkentsék a nyugati befolyást, és a jövőben a világpolitikai színtéren meghatározó szereplőkké váljanak.

Putyin és Hszi közös célja, hogy egy új világrendet építsenek, amelyben az Egyesült Államok befolyása csökken, és Oroszország, valamint Kína egyenrangú partnerként szerepelnek a globális politikai és gazdasági térképen. A két ország szorosabb együttműködése és közös fellépései egyértelmű üzenetet küldenek a nemzetközi közösség számára, miszerint a jövő politikai színtere nemcsak a nyugati hatalmak, hanem a keleti erőközpontok dominanciáját is magában foglalja.

Tartósabbá és stabilabbá váltak az orosz-kínai kapcsolatok – jelentette ki csütörtökön Moszkvában Hszi Csin-ping kínai elnök orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal tartott megbeszélése előtti nyilatkozva.

Hszi Csin-ping, aki a második világháború befejezésének 80. évfordulója alkalmából az orosz fővárosban pénteken tartandó díszszemlére érkezett, elmondta, Peking kiáll Oroszország mellett „a nagyhatalmi zaklatásokkal” kapcsolatban.

Putyin a maga részéről kiemelte: Oroszország és Kína „a második világháború történelmi igazságát védelmezik”. Hozzátette: a két ország javára fejlesztik kétoldalú kapcsolataikat, és senki más ellenében. A kínai-orosz viszonyt az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján alakítják, nem pedig „konjunkturális” alapon – emelte ki az orosz elnök.

A győzelem napi ünnepségsorozatot május 8. és 11. között rendezik meg az orosz fővárosban, a díszszemlét május 9-én tartják a Vörös téren – írja az MTI.

A katonai parádén az orosz csapatokon kívül 13 ország, köztük Kína katonai alakulatai vonulnak fel Usakov tájékoztatása szerint.

A külpolitikai tanácsadó hozzáfűzte, hogy több második világháborús amerikai veterán is megjelenik majd a felvonuláson. A Kreml az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét is meghívta, de egyelőre nem világos, hogy amerikai illetékesek is részt vesznek-e a parádén.

Usakov arról is beszámolt, hogy észak-koreai katonák nem vonulnak fel a parádén, Phenjan képviseletében Észak-Korea nagykövete lesz ott.

Vlagyimir Putyin orosz elnök április 28-án háromnapos tűzszünetet hirdetett az ukrajnai háborúban a Szovjetunió és szövetségesei második világháborúban a náci Németország felett aratott győzelmének 80. évfordulója alkalmából.

Ukrajna felszólítja minden külföldi állam kormányát, tartózkodjanak attól, hogy katonáik részt vegyenek a május 9-i moszkvai győzelem napi díszszemlén – áll az ukrán külügyminisztérium keddi közleményében.

„Ez különösen vonatkozik azokra az országokra, amelyek semlegességet hirdetnek az Ukrajna elleni orosz agresszióval kapcsolatban, vagy következetesen semleges álláspontot képviselnek a nemzetközi kapcsolatokban. Az ilyen országok katonáinak részvétele a közös felvonuláson közvetlenül sértené a deklarált semlegességet, és úgy tűnhetne, mintha támogatnák az agresszor államot” – figyelmeztetett a tárca a honlapján megjelentetett közleményben.

Kijev emellett felszólított minden külföldi államot és nemzetközi szervezetet, hogy méltón emlékezzenek meg a második világháború áldozatairól és a nácizmus felett aratott közös győzelemről, „de ezt úgy tegyék, hogy az

ne igazolja az orosz agressziót és az ukránok elleni kegyetlenségeket”.

„A front kétszer is végigsöpört egész területünkön, és

az ukrán nép embervesztesége elérte a nyolcmillió főt, amiből ötmillióan civilek, hárommillióan pedig katonák voltak”

– emelte ki a minisztérium, hangsúlyozva, hogy több mint hatmillió ukrán a Vörös Hadsereg soraiban, több százezren pedig az ellenállási mozgalmakban és a náciellenes szövetséges koalíció hadseregeiben harcoltak.

„Ma az ukrán nép ellen, amely a nácizmus felett aratott győzelem egyik nemzete, és amely szörnyű árat fizetett Európa békéjéért és szabadságáért, kegyetlen és ki nem provokált hódító háborút folytatnak. Az agresszió során az orosz katonák több százezer háborús bűncselekményt követtek el, 620 gyermeket öltek meg, csaknem kétezret megsebesítettek, és legalább húszezer ukrán gyermeket elhurcoltak” – írta a tárca.

„Civilek kivégzése, tömegsírok, nemi erőszak, fosztogatás, civil túszok fogva tartása, hadifoglyok kínzása és kivégzése, válogatás nélküli fegyverek használata, támadások sűrűn lakott lakónegyedek, az energiarendszer és a civil infrastruktúra ellen” – sorolta, leszögezve, hogy az orosz hadsereg Ukrajnában „olyan kegyetlenségeket követett és követ el, amelyekre Európa a második világháború óta nem látott példát”.

„És ez a hadsereg fog felvonulni május 9-én Moszkvában, a Vörös téren.

Ezek az emberek nem Európa felszabadítói, hanem megszállók és háborús bűnösök.

Velük együtt vonulni annyit jelent, mint osztozni a felelősségben a meggyilkolt ukrán gyermekek, civilek és katonák haláláért” – szögezte le a tárca, amely szerint Oroszország a külföldi katonák meghívásával „háborús bűneit akarja tisztára mosni, és agresszióját igazolni”.

„Külföldi katonák részvétele ezen a díszszemlén elfogadhatatlan.

Ezt Ukrajna a nácizmus felett aratott győzelem és annak a több millió ukrán frontkatona emlékének meggyalázásaként fogja értékelni, akik nyolcvan évvel ezelőtt felszabadították hazánkat és egész Európát a nácizmus alól” – összegzett az ukrán külügyminisztérium.