Szijjártó Péter: El a kezekkel a kárpátaljai magyaroktól!

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azonnali magyarázatot követelt az ukrán kormánytól egy kárpátaljai provokációról szóló sajtóhír miatt, amelyben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség pártjának betiltásáról esik szó.

„El a kezekkel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségtől!  Azonnali magyarázatot követelünk az ukrán kormánytól a kárpátaljai magyar közösséget képviselő és az ő jogaikért küzdő párt betiltásáról szóló médiaértesülések kapcsán!”– írta a Facebookon Szijjártó Péter.

A külügyminiszter további magyarázatot nem fűzött az ügyhöz, a helyi sajtó azonban hétfő este számolt be arról, hogy

az ukrán-magyar kémügy hátterében már arról is megbeszélések folynak, hogy betiltsák a kárpátaljai magyarok pártját.

Erről a Novini Zakarpattya helyi hírportál írt, amely ezzel összefüggésben idézte a magyar kormány által kémkedéssel vádolt kárpátaljai önkormányzati képviselő, Ceber Roland mondatait. Ceber pár nappal ezelőtt, egy interjúban azt mondta: „Kárpátalján van egy politikai párt, amely a regionális és városi tanácsokban képviselteti magát, és amelyet Budapestről irányítanak – és ez nem titok”. A képviselő ugyan nem nevezte meg a KMKSZ-t, de szerintük egyértelműen a szervezetre utalt.

A Novini Zakarpattya emellett úgy értesült, hogy

az ukrán bűnüldöző szervek jelenleg is vizsgálatot folytatnak a KMKSZ ellen a kémüggyel összefüggésben.

Gyanújuk szerint ugyanis az ügy egyik érintettje pénzügyi támogatást kapott valamilyen, a KMKSZ-hez köthető intézménytől, és ez lehetne az indokuk a párt betiltására.

Brenzovics Lászlót, a KMKSZ vezetőjét már évekkel ezelőtt kitiltották Ukrajnából, és jelenleg is büntetőeljárás zajlik ellene az országban – emlékeztetett a helyi portál, amely szerint ez is indok lehet tiltáshoz. A Novini Zakarpattya szerint a szervezet betiltása éles reakciót válthatna ki a magyar kormány részéről, és tovább eszkalálhatná a helyzetet Budapest és Kijev közt, miközben a magyar közösség befolyását is jelentősen csökkenthetné a helyi önkormányzatban.

A lap úgy összegzett: kiszámíthatatlan következményekkel járna, ha valóban betiltanák a KMKSZ-t (vagy akár csak a szervezethez köthető pártot, a KMKSZ-UMP-t).

Ígéretekkel már tele a padlás a kárpátaljai magyarok jogainak helyreállítását illetően, most már konkrét lépésekre van szükség, Ukrajnának vissza kell adnia a magyar nemzeti közösség 2015 előtti jogait, ahogy az tizenegy pontban össze is van foglalva – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri ülését követően tartott sajtótájékoztatóján beszámolt az ukrán kollégájával, Andrij Szibihával folytatott megbeszéléséről is. Pozitív hírnek nevezte, hogy megállapodás született arról, hogy az ukrán hatóságok nem akadályozzák a beregszászi magyar főkonzul kinevezését, s ennek megfelelően Magyarországon is elindul a nyíregyházi ukrán főkonzul kinevezési eljárása, illetve hogy  új határátkelőhely nyílik a két ország, Nagyhódos és Nagypalád között – számolt be az MTI.

Arra figyelmeztetett, hogy

Brüsszel gyorsan be akarja nyomni Ukrajnát az Európai Unióba,

meg akarják kezdeni az érdemi csatlakozási tárgyalásokat, ami számos súlyos kockázattal jár, ezért eljött az idő arra, hogy a kormány megkérdezze a magyar emberek véleményét a kérdésről.

Hangsúlyozta, hogy a kockázatok mellett külön is foglalkozni kell a kárpátaljai magyar nemzeti közösség helyzetével, amelyről ukrán hivatali partnerével is tárgyaltak.

„A kárpátaljai magyarok jogait 2015-től kezdve szisztematikusan elvették (…) Ez elfogadhatatlan. A mi pozíciónk világos és egyszerű: a 2015-ig érvényben volt jogokat adják vissza a magyaroknak (…) Semmi extrát, semmit nem kérünk efölött” – mondta.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy ehhez képest két új törvényjavaslat is van a kijevi parlament előtt, és az egyik arról szól, hogy

a magyar nyelv használatát még a tanulók közötti magánérintkezésben, illetve a tanárok egymás közti beszélgetéseiben is megtiltanák.

„Persze ukrán kollégám azt mondta, hogy ezzel nem kell foglalkozni, mert ellenzéki beadvány, azonban mégiscsak ott van az ukrán parlament napirendjén, és ha napirenden van, azt meg is tárgyalják, és nem szeretnénk, hogyha baleset lenne” – húzta alá.

Tájékoztatása szerint a másik törvényjavaslat az oktatási reformot érinti, de ez sem jelent megoldást a magyar nemzeti közösségtől elvett jogok helyreállítására.

„Azt világosan elmondtam a kollégámnak, hogy a magyar elvárás egyértelmű.

Adják vissza a 2015 előtti jogokat, ez tizenegy pontban össze is van foglalva, azt kell teljesíteni.

Mindaddig, amíg ez nem történik meg, addig semmilyen nyitófejezet megnyitásáról nem lehet szó” – szögezte le.

A miniszter emlékeztetett arra is, hogy immár tizenegyedik éve és a negyedik ukrán külügyminiszterrel tárgyal ebben a kérdésben.

„Tehát most már az ígéretekkel és a remény felcsillantásával tele van a padlás. Most már teljesítmény, magyarul törvénymódosítások kellenek” – jelentette ki.