Az iráni-izraeli háború háromféleképpen érintheti Európát

Az Izrael és Irán közötti konfliktus három csatornán keresztül érinti Európát – állapította meg hétfői Facebook-bejegyzésében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

Első helyre a kőolaj- és földgázellátás veszélyeztetését sorolta, kiemelve , hogy az Irán melletti Hormuzi-szoroson halad át a világon kitermelt kőolaj egyötöde, így esetleges elzárása vagy a forgalom akadályozása az energiaárak drasztikus emelkedéséhez és ellátási zavarokhoz vezethet. Számos nagy térségbeli kőolaj- és földgázkitermelő ország – Szaúd-Arábia, Katar, Kuvait, Irak és az Egyesült Arab Emírségek – kitermelési infrastruktúrája veszélybe kerülhet a miniszter szerint.

A miniszter a tengeri áruszállítás akadályozását említette második helyen és rámutatott, hogy a konfliktus eszkalálódása komoly fennakadásokat okozhat a globális áruforgalomban. A Bab el-Mandeb-szoros és a Szuezi-csatorna térségében fokozódó katonai jelenlét, illetve az esetleges blokádok az ázsiai–európai kereskedelmi útvonalakat érzékenyen érinthetik. Az áruszállítás akadozása veszélyezteti az ellátási láncokat, emeli a szállítási költségeket, és további inflációs nyomást generálhat.

Nagy Márton végül kitért a migrációs nyomás fokozódására, mivel az Irán és Izrael közötti konfliktus elmélyülése tovább destabilizálhatja a Közel-Keletet a bizonytalanság és a geopolitikai feszültségek fokozódásával. Ennek következtében a térségből újabb migrációs hullám indulhat el Európa felé, mellyel egyidejűleg a terrorfenyegetettség kockázata is növekedhet – vélekedett Facebook-bejegyzésében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

Az izraeli hadsereg (IDF) közleménye szerint az izraeli légierő vadászgépei Teheránban csapást mértek Irán belső biztonsági erőinek és az Iráni Forradalmi Gárdának (IRGC) a főhadiszállásaira és más létesítményeire.

„Ezek az erők különböző hadtestekből és parancsnokságokból állnak, és az iráni rezsim hadserege nevében felelősek a belföldi védelemért, a fenyegetések elfojtásáért, valamint a rezsim stabilitásának fenntartásáért” – olvasható a közleményben, írta a Times of Israel.

Az IDF tájékoztatása szerint a légicsapások eltalálták a teheráni Baszidzs főhadiszállását is,

amely „az IRGC egyik hatalmi bázisaként működik, és többek között felelős az iszlám törvények betartatásáért, valamint a szabályokat megszegő civilek hatóságokhoz való jelentéséért”.

Továbbá támadást hajtottak végre az Alborz Hadtest ellen is, amely – a hadsereg szerint – „felelős Teherán tartomány több városának védelméért különböző fenyegetésekkel szemben, valamint a rezsim stabilitásának megőrzéséért”, továbbá az iráni belső biztonsági erők hírszerzési és általános biztonsági rendőrsége is célpont volt. „Ezek a főhadiszállások katonai és kormányzati szempontból is jelentősek, és a megsemmisítésük gyengíti az iráni rezsim katonai képességeit” – tette hozzá az IDF.

„Az IDF jelenleg példátlan erővel támadja a rezsim célpontjait és az elnyomó állami szerveket Teherán szívében, beleértve a Baszidzs főhadiszállását, a politikai foglyokat és rezsimelleneseket őrző Evin börtönt, a Palesztina téren található »Izrael pusztulása« órát, a Forradalmi Gárda belbiztonsági főhadiszállását, az ideológiai központot és más rezsimhez köthető célpontokat” – áll Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter közleményében.

A Times of Israel azt írta,

a jelentések szerint a csapásokban nem sérült meg egyetlen fogoly sem, ami arra utalhat, hogy a művelet célja a rabok szökésének lehetővé tétele volt.

A szóban forgó óra, amelyet 2017-ben állítottak fel Teherán központjában, Izrael feltételezett 2040-es pusztulásáig számolja vissza az időt.

Három dolog, ami a rezsim bukásához kell egy aktivista szerint

Ahogy arról korábban beszámoltunk a hirado.hu-n, egy volt iráni politikai fogoly szerint Izrael katonai hadművelete megteremtheti a lehetőséget az iszlám rezsim bukására. Ahmad Batebi három konkrét lépést javasolt a Nyugat számára: a rezsimhez hű fegyverraktárak megsemmisítését, az iráni kommunikációs csatornák helyreállítását, valamint az ajatollah és fia likvidálását.

Ahmad Batebi három konkrét lépést javasol a Nyugat számára: a rezsimhez hű fegyverraktárak megsemmisítését, az iráni kommunikációs csatornák helyreállítását, valamint az ajatollah és fia likvidálását.   

Ezek közül jelenleg az első javaslat látszik megvalósulni.

„Két út maradt Iránnak” – kemény üzenetet küldött Teheránnak az amerikai szenátor

A teheráni rezsimváltás az egyetlen út a tartós regionális biztonsághoz – mondta Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor a Jerusalem Postnak vasárnap.

„Két út van. Vagy új emberek veszik át a hatalmat, akik nem terroristák, vagy a mostani vezetők változtatják meg a viselkedésüket – de a status quo elfogadhatatlan” – fogalmazott, majd kiemelte, nem lepődött meg Trump döntésén, amit szerinte kudarcba fulladt diplomáciai próbálkozások előztek meg.

Az amerikai légicsapás, amely lerombolta Irán fordói, natanz-i és iszfaháni nukleáris létesítményeit, „drámaian” megnövelte egy történelmi szaúdi–izraeli normalizációs megállapodás esélyét, és megmutatta, hogy a teheráni rezsimváltás az egyetlen út a tartós regionális biztonsághoz – mondta Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor a Jerusalem Postnak vasárnap.

Az amerikai szenátor percekkel azután szólalt meg, hogy Donald Trump megerősítette: amerikai vadászgépek megsemmisítettek három iráni nukleáris helyszínt. Elmondta, hogy már beszélt Netanjahu miniszterelnökkel, aki „nagyon világossá tette, hogy Izrael nem fog többé így élni”, utalva azokra az évekre, amelyeket az iráni rakéták és nukleáris fenyegetés árnyékában töltöttek.

„Nem fogjátok az óvóhelyeken felnevelni a gyerekeiteket. Izrael munkája még nem ért véget” – idézte Graham a kormányfőt.

A rezsimváltás két formában jöhet el

Graham, aki az egyik leghangosabb Irán-ellenes hang a szenátusban, a Jerusalem Postnak azzal érvelt, hogy a stabilitás csak akkor térhet vissza a Közel-Keletre, ha az Iszlám Köztársaság lemond a forradalmi programjáról.

„Két út van. Vagy új emberek veszik át a hatalmat, akik nem terroristák, vagy a mostani vezetők változtatják meg a viselkedésüket – de a status quo elfogadhatatlan”

– mondta, majd kiemelte, nem lepődött meg Trump döntésén, amit szerinte kudarcba fulladt diplomáciai próbálkozások előztek meg. „Teheránnak megvolt az esélye, hogy tárgyaljon, de ehelyett tovább bővítette a dúsított uránkészletét és felfegyverezte a regionális proxy erőit”.

„A csapás nemcsak visszavetette nukleáris törekvéseiket, hanem visszaállította azt a tekintélyt, amit elvesztettünk Afganisztán elhagyásakor, visszaadva az amerikai elrettentő erő hitelét szövetségeseink és ellenfeleink szemében egyaránt”

– tette hozzá.

Súlyos figyelmeztetés Teheránnak

Miközben Trump jelezte, hogy Washington kivárja, vajon Irán közvetlenül válaszol-e amerikai célpontok ellen, Graham hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok érdekei túlmutatnak saját katonái védelmén.

„A gyenge Irán Amerika érdeke, mert ez lehetővé teszi a térség számára, hogy újrainduljon, és elinduljon a fény felé”

– fogalmazott, majd azt jósolta, hogy az arab államok mostantól mélyebb gazdasági és biztonsági kapcsolatokra fognak törekedni Jeruzsálemmel.

Kiemelte, mit követel, ha Irán esetlegesen amerikai célpontokra csap le:

„Rezsimváltás, teljes megsemmisítés. Támadjuk meg az olajfinomítóikat, zárjuk ki őket az olajüzletből, hogy ezzel a sötétbe taszítsuk őket.”

Az amerikai támadás további hozadékai

Graham szerint a művelet újraélesztette a hosszú ideje elakadt amerikai közvetítésű diplomáciai keretrendszert Rijád és Jeruzsálem között. Elmondása szerint az arab vezetők fenyegetve érzik magukat Irán által, és Washington erődemonstrációját a megbízhatóság jelének tekintik.

„A szaúdi–izraeli megállapodás esélye drámaian megnőtt” – jelentette ki, bár elismerte, hogy Rijád továbbra is kézzelfogható előrelépést vár Gáza ügyében, valamint egy védelmi szerződést Washingtonnal, amely szenátusi jóváhagyást igényelne.

Graham felszólította a kormányzatot, hogy biztosítson Izrael számára „minden szükséges eszközt” esetleges további, iráni célpontok ellen történő fellépésekhez, majd megismételte szkepticizmusát azzal kapcsolatban, hogy Teherán valaha is lemondana regionális dominanciát célzó törekvéseiről.

Végül feltette a kérdést:

„Mit tenne Amerika, ha akár egyetlen ballisztikus rakéta is eltalálná városainkat? Hihetetlenül erőteljesen válaszolnánk. Izrael szintén nem engedheti meg magának, hogy ennél kevesebbet tegyen”.