Moszkva óva inti Washingtont

Oroszország még nagyobb aggodalommal fogja figyelni a közel-keleti konfliktust, ha az Egyesült Államok beavatkozik – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára csütörtökön Szentpéterváron.

„Még jobban fogunk aggódni, mert ez további jelentős eszkalációt jelentene a régió egésze számára” – válaszolt Peszkov arra a kérdésre, hogy Oroszország hogyan reagálna, ha az Egyesült Államok bekapcsolódna az iráni-izraeli konfliktusba.

„Különösen szeretnénk óva inteni Washingtont a helyzetbe való katonai beavatkozástól, ami rendkívül veszélyes lépés lenne, valóban kiszámíthatatlan negatív következményekkel” – mondta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum margóján csütörtökön megtartott sajtótájékoztatón.

Peszkov az orosz aggályokat azzal indokolta, hogy a Közel-Kelet egy Oroszországhoz földrajzilag közel fekvő régió, amelyben olyan országok találhatók, amelyekkel Moszkva régóta fennálló és meglehetősen fejlett kapcsolatokat ápol.

„Igen, partneri kapcsolatokat és stratégiai partnerséget ápolunk Iránnal, és nagyon bizalmi kapcsolataink vannak Izraellel. A régió infrastrukturális szempontból fontos számunkra, (…) ezért amikor a régió ilyen turbulens káoszba, háborús felfordulásba süllyed, az természetesen semmi jót nem ígér számunkra” – mondta.

„Emellett egy ilyen instabilitási gócpont a határaink közelében szintén nagyon veszélyes. Ezért mindennek rendkívül negatív következményei vannak” – hangoztatta. Zaharova „nyílt cinizmusnak” nevezte azt, hogy az Irán elleni támadásokat a teheráni vezetés nukleáris programjával kapcsolatos állítólagos aggodalmakkal próbálják igazolni.

Peszkov hangsúlyozta, hogy Donald Trump amerikai elnök nem tudja „elfogadni vagy elutasítani” Oroszország közvetítői szerepvállalását az Izrael és Irán közötti konfliktusban, mert erről csak az érintett országok dönthetnek.

„Amennyire tudjuk az amerikai elnök szavaiból, még nem döntött arról, hogy közvetlenül beavatkozik-e (a konfliktusba)” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Trump nem osztotta meg Moszkvával a Közel-Keletre vonatkozó terveit. Peszkov megerősítette, hogy Teherán nem fordult Moszkvához katonai segítségért a konfliktus során.

A Kreml szóvivője két különálló folyamatként jellemezte Washingtonnak a közel-keleti feszültséget fokozó lépéseit, illetve az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok normalizálását. Ezzel arra a kérdésre válaszolt, hogy az iráni-izraeli konfliktusnak nem lesz-e káros hatása az orosz-amerikai kapcsolatokra.

Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai társaság vezérigazgatója a RIA Novosztyi hírügynökségnek a közel-keleti konfliktus kapcsán azt mondta, hogy ha csapást mérnek a busehri atomerőműben működő első energiablokkra, „az hasonló lesz a csernobili katasztrófához”.

Donald Trump kezdetben a diplomácia híveként próbálta visszatartani Izraelt egy Irán elleni támadástól. A konfliktus eszkalálódásával azonban az amerikai elnök álláspontja is fokozatosan változott: a kezdeti óvatosságot hírszerzési támogatás, majd a katonai beavatkozás lehetősége váltotta fel. A The New York Times részletes elemzésében tárta fel, miként robbant ki az iráni–izraeli konfliktus, és hogyan vett éles fordulatot az Egyesült Államok Közel-Kelet-politikája.

Az amerikai elnök már hivatali idejének első hónapjaiban próbálta megakadályozni, hogy a zsidó állam támadást indítson Irán nukleáris programja ellen. Teheránra és Izraelre jelenleg is felváltva záporoznak a rakéták, miközben az amerikai elnök álláspontja folyamatosan változik.

A Fehér Ház kezdetben ragaszkodott a konfliktus diplomáciai rendezéséhez, idővel pedig már az amerikai hadsereg bevetését is fontolóra vették. A The New York Times részletes elemzésben fejtette ki, hogyan jutott el Izrael az iráni támadásokig, valamint hogy miként vett éles fordulatot az Egyesült Államok Közel-Kelet-politikája.

A diplomáciától a katonai beavatkozásig

• Donald Trump kezdetben megpróbálta visszatartani Izraelt egy Irán elleni támadástól, de a konfliktus kiéleződésével az álláspontja is megváltozott. Az amerikai hírszerzés tisztában volt vele, hogy Benjámin Netanjahu akár egyedül is kész lépni. Az izraeli miniszterelnök céljában ugyanis nemcsak az iráni atomprogram, hanem a teheráni rezsim meggyengítése is szerepet játszott.
• A CIA igazgatója, John Ratcliffe már májusban figyelmeztette a Fehér Házat, hogy Izrael hamarosan megtámadja Iránt. J. D. Vance amerikai alelnök és Marco Rubio külügyminiszter különböző forgatókönyveket készíttetett egy lehetséges amerikai részvételről. A Fehér Ház a teljes távolmaradás és az aktív katonai részvételt mérlegelte, végül köztes megoldásként a hírszerzés izraeli támogatása mellett döntöttek.
• Az amerikai elnök június 9-én telefonon beszélt az izraeli miniszterelnökkel, aki közölte, hogy a hadművelet elindult, és izraeli egységek már Irán területén vannak. Miközben Donald Trump és Benjámin Netanjahu kapcsolata szorosnak tűnik, a valóságban kölcsönös bizalmatlanság van jelen kettőjük között. Az amerikai elnök attól tartott, hogy belesodródik egy újabb közel-keleti háborúba, miközben úgy érezte, hogy Irán kijátszotta a tárgyalásokban.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt fogadja Donald Trump amerikai elnök (j) a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2025. február 4-én. (Fotó: MTI/EPA pool/Shawn Thew)

• Az amerikai elnököt lenyűgözte az izraeli támadási terv kidolgozottsága, majd tanácsadóinak azt mondta: „Lehet, hogy segítenünk kell.” Bár az elnök nem kötelezte el magát, világossá tette, hogy Irán ügyét saját feltételei szerint kívánja kezelni, és nem teljesen Netanjahu irányvonala mentén. Mindeközben az iráni–amerikai tárgyalások lassúsága egyre türelmetlenebbé tették Donald Trumpot, akinek diplomácia hozzáállása az eszkaláció felé mozdult el. Az amerikai elnök a kanadai G7-csúcstalálkozó után még saját hírszerzése véleményét is felülírta. „Nem érdekel, mit mondott” – jelentette ki Trump, miután Tulsi Gabbard, az Egyesült Államok hírszerzésének elnöke nem tartotta valószínűnek, hogy Irán aktívan épít nukleáris fegyvert.
• Az amerikai elnök már a katonai segítségnyújtást lehetőségét is fontolóra vette, például a légi utánpótlást és a bunkerromboló bombák bevetését Fordó ellen. A Fehér Ház megerősítette, hogy az Egyesült Államok nem élhet együtt egy nukleáris Iránnal, és hogy Izraelnek joga van megtennie, amit az országa védelmében szükségesnek lát.

A Maxar Technologies 2025. június 14-i műholdfelvétele a fordói urándúsítóról a középnyugat-iráni Kom tartományban (Fotó: MTI/EPA/Maxar Technologies)

• Az izraeli miniszterelnök jól mérte fel, hogy Dondald Trump végül mellé áll. A fokozódó konfliktus az amerikai elnök pártján belül is megosztottságot eredményezett: Izrael-barátokra és a közel-keleti háborút ellenzőkre szakadtak a támogatói. A Fehér Ház szerint Donald Trump álláspontja világos: nem engedi, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson. Az amerikai elnök emellett továbbra is próbál egyensúlyozni az erődemonstráció és a politikai következmények között.

Amerika még Iránnak is írt levelet, hogy elkerülje a konfliktust

• Az izraeli hadműveletek előkészületei már 2024 decemberében megindultak Irán ellen. A Hezbollah meggyengülése és a szíriai Aszad-rezsim bukása jó lehetőséget adott a zsidó államnak egy légi támadáshoz.
• Benjámin Netanjahu 2025 februárjában meglátogatta Donald Trumpot, ahol egy szimbolikus, de hátborzongató ajándékokat adott. Az izraeli miniszterelnök egy aranyozott személyhívót nyújtott át Donald Trumpnak, míg  J. D. Vance alelnöknek egy ezüstözöttet. Az eszközöket korábban robbanóanyaggal szerelte fel az izraeli hírszerzés, amellyel a gyanútlan Hezbollah-tagokat iktattak ki. Az amerikai elnök később egy szövetségesének elmondta, hogy a gesztus meglehetősen nyugtalanította.
• Az izraeli miniszterelnök egy prezentációt is tartott Donald Trumpnak az Ovális Irodában Iránról, és képeken mutatta be Teherán különböző nukleáris létesítményeit, amelyek fenyegetést jelenthetnek. Izraeli azzal érvelt, hogy a diplomácia csak akkor lehet hatékony, ha mögötte ott áll a katonai fellépés lehetősége. Benjámin Netanjahu tartott tőle, hogy az amerikai elnök túlságosan engedékeny lesz, hasonlóan a Barack Obama által kötött 2015-ös egyezséghez.

Ali Hamenei ajatollahnak, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője az iráni állami televízióban (IRIB) 2025. június 18-án válaszolt, miután Donald Trump amerikai elnöl feltétel nélküli megadásra szólította fel. Ali Hamenei leszögezte, hogy Irán soha nem fogja megadni magát a nyomásnak (Fotó: MTI/EPA/Legfőbb iráni vezető hivatala)

• Donald Trump egy közeli barátját, Steve Witkoffot nevezte ki az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottnak, hogy diplomáciai megoldást keressen Iránnal. Az amerikai elnök szerette volna elkerülni a katonai beavatkozást, így még Irán legfelsőbb vezetőjének, Ali Hameneinek is levelet küldött. A személyes hangvételű üzenetben Donald Trump békés megoldást sürgetett, kijelentve: „Nem akarok háborút, egyezséget akarok.”
• Habár az izraeli–iráni konfliktus erősen megosztotta Trump támogatói körét, nem voltak olyan szereplők, akik nyíltan akadályozták volna az elnök diplomáciai törekvéseit. A csapat tagjai, köztük Marco Rubio, Pete Hegseth, J. D. Vance és Mike Waltz jellemzően támogatták az amerikai elnök irányvonalát.
• Áprilisban amerikai–iráni tárgyalások kezdődtek Ománban, ahol a Fehér Ház írásos javaslatot nyújtott át Teheránnak. A dokumentumban Irán urándúsítási tevékenységének teljes beszüntetését kérték, egy regionális nukleáris együttműködésért cserébe, amelyben akár Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is részt vehetnének.

Donald Trump tartott a következményektől

• Amerika továbbra is diplomáciai megoldást keresett Iránnal, miközben elfogadta Izrael érvét azzal kapcsolatban, hogy a katonai opciók erősítik a tárgyalási pozíciót. Az Egyesült Államok hadseregének központi parancsnoksága három katonai tervet is kidolgozott Izraellel, köztük amerikai támogatású izraeli akciót, közös csapásokat, vagy egy amerikai vezetésű hadműveletet.
• Benjámin Netanjahu már áprilisban bunkerromboló bombákat kért Amerikától, de Donald Trump ezt elutasította. A Fehér Ház figyelmeztette Izraelt, miszerint egy önálló támadás Amerikára nézve is súlyos következményekkel járna, és az eddigi diplomáciai törekvéseket is kisiklatná. Mindeközben a zsidó állam az iráni rakétaprogram gyors növekedésére hivatkozva tovább folytatta a katonai előkészületeket. Az amerikai hírszerzés jelentései alapján Donald Trump élesen bírálta Netanjahut, majd május végén egy feszültté vált telefonbeszélgetést is lefolytattak.

J. D. Vance alelnök és Trump tanácsadói attól tartottak, hogy a konfliktus háborúba torkollhat, ezért a közvetlen részvételtől mindenképp távol akarták tartani Amerikát.

• Steve Witkoff május végén úgy látta, hogy az Egyesült Államok és Irán a megállapodás küszöbén áll. A fordulópont június 4-én történt, amikor Irán elutasította Amerika ajánlatát, ami Donald Trump diplomáciai türelmének végét is jelentette. A Fehér Ház Iránnal szembeni keményebb hozzáállására Mark Levin is hatással volt. A konzervatív rádiós műsorvezető olyan Irán-ellenes nézeteket mutatott be az amerikai elnöknek, amelyek meggyőző benyomást tettek rá.

A Hamsahri című iráni napilap Donald Trump amerikai elnököt ábrázoló címlapja egy újságosstandon Teheránban 2025. április 28-án, nappal az iráni–amerikai nukleáris tárgyalások harmadik fordulója után. Az ománi közvetítéssel tartott április 26-i fordulóban ismét Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter és Steve Witkoff, az amerikai elnök közel-keleti megbízottja ült tárgyalóasztalhoz az arab-félszigeti állam fővárosában, Maszkatban (Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)

Elfogyott a diplomáciai türelem, Izrael csapást mért Iránra

• Donald Trump nyilvánosan továbbra a diplomáciai megoldáshoz ragaszkodott, miközben belső köre már tudta, hogy az Iráni egyezség elutasítása után Izrael akár már másnap léphet. Az amerikai elnök privát beszélgetéseiben az izraeli döntés bölcsességét is kétségbe vonta, majd óva intette Netanjahut a támadástól.
• Az első izraeli csapáshullám napján Donald Trump még nyitva hagyta az amerikai döntési lehetőségeket, és továbbra is vágyott az iráni megállapodásra. A hivatalos amerikai reakcióban Marco Rubio külügyminiszter is elhatárolódott az izraeli akciótól, annak ellenére, hogy az amerikai hírszerzés már aktív segítséget nyújtott.
• Az izraeli támadások sikeressége, valamint a médiavisszhang hatására Donald Trump álláspontja változni kezdett. A Fox News folyamatosan sugározta azokat a képsorokat, amelyek Izrael katonai zsenialitását dicsőítették, az amerikai elnök pedig nem tudta megállni, hogy ne tulajdonítson valamennyi érdemet önmagának. Trump később újságíróknak is utalt rá, hogy szerepe sokkal nagyobb volt a háttérben, mint amit a nyilvánosság gondol. Az amerikai elnök bizalmi körében már a komolyabb eszkaláció lehetősége is szóba került, beleértve a bunkerromboló bombák átadását Izraelnek.

A teheráni olajraktár ég egy izraeli légicsapás után, a 2025. június 15-re virradó éjjel. Az izraeli hadsereg az iráni nukleáris fejlesztések infrastruktúráját, katonai célpontokat és üzemanyagraktárakat támadott, Irán pedig ballisztikus rakétákkal és drónokkal lõtt izraeli célpontokat (Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)

• Donald Trump június 16-án még nem zárta ki a további diplomáciai lépéseket, és meghagyta annak a lehetőségét, hogy Steve Witkoff vagy akár J. D. Vance is találkozzon az iráni tisztviselőkkel. Aznap a G7-országok csúcstalálkozóját tartották Kanadában, ahonnan hirtelen távozott. Az amerikai elnök nem sokkal később a Truth Social oldalán közölte, hogy Emmanuel Macron tévesen állította, hogy Izrael és Irán közötti tűzszüneti akció kidolgozása miatt hagyta el a csúcstalálkozót. „Tévedés! Fogalma sincs, miért vagyok most úton Washingtonba, de biztosan semmi köze a tűzszünethez. Sokkal nagyobb annál” – hangsúlyozta Donald Trump.

Az amerikai elnök reakciója határozottan jelezte, hogy a katonai megoldást helyezték előtérbe, egyre távolabb kerülve a konfliktus diplomáciai rendezésétől.