Az ukránok az éjszaka Szevasztopolt támadták

Az ukrán fegyveres erők idei legnagyobb kombinált Szevasztopol ellen támadását hárította az orosz légvédelem és a haditengerészet – közölte Mihail Razvozsajev, a város kormányzója pénteken a Telegram-csatornáján.

A kormányzó szerint több mint ötven drónt lőttek le Szevasztopol közelében és több tengeri drónt a közeli vizeken. Az orosz védelmi minisztérium adatai szerint az éjszaka folyamán

a légvédelmi erők 121 ukrán drónt lőttek le orosz régiók légterében, ebből 89-et a Krím, további 23-at pedig a Fekete-tenger vizei felett.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

A moszkvai katonai tárca által pénteken kiadott, az április 26. és május 2. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők hét csoportos csapást mértek precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán hadiipari üzemekre, katonai repülőterek infrastruktúrájára, fegyver- és lőszerraktárakra, rádióelektronikai felderítési rendszerekre, drónokat összeszerelő és tároló létesítményekre, valamint az ukrán fegyveres alakulatok és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyeire. A minisztérium összegzése szerint az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán a kurszki régió felszabadítása mellett hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudott nyomulni, továbbá elfoglalt négy települést. Ebben az időszakban mintegy 9740 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca a héten megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egy Sz-27-es harci repülőgépet, négy harckocsit és kilencven egyéb páncélozott harcjárművet, két 155 milliméteres önjáró löveget, 36 amerikai JDAM irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők öt rakétáját, két, földi célok elleni bevetésre átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát, továbbá 1306 drónt, egy Willard rohamcsónakot és négy személyzet nélküli rohamcsónakot.

Éjszaka tömeges dróncsapás érte Zaporizzsját, a városban 29-en, a Dnyipropetrovszk megye elleni légitámadásban pedig ketten megsebesültek – közölték hivatalos katonai és helyi közigazgatási források, valamint a katasztrófavédelmi szolgálat pénteken.

A légierő parancsnokságának péntek délelőtti jelentése szerint az éjszaka folyamán az orosz hadsereg 150 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen – írja az MTI. A légvédelem 64 harci drónt lelőtt, 62 úgynevezett megtévesztő drón pedig „negatív következmények nélkül” eltűnt a radarokról.

Az orosz légitámadás Zaporizzsja városában, valamint és Dnyipropetrovszk és Doneck megyében okozott károkat – áll a légierő hivatalos közleményében.

Az ország déli részén, a frontvonal mentén fekvő Zaporizzsjában legalább 10 drón becsapódását észlelték péntekre virradó éjjel – közölte Ivan Fedorov, a régió katonai kormányzója a Telegramon, akit ukrán hírforrások idéztek. A támadás a város polgári infrastruktúrája ellen irányult, lakóépületekben, az egyetem épületében és egy infrastrukturális létesítményben keletkeztek károk- jelentette Ivan Fedorov.

Az állami katasztrófavédelmi szolgálat péntek reggeli jelentése szerint a támadásban 29-en megsebesültek, a mentési munkálatok befejeződtek.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál Szerhij Liszak katonai kormányzó Telegram-bejegyzését ismertette arról, hogy a Dnyipropetrovszk megyét ért orosz támadás következtében két ember megsebesült és két vállalatnál tűz ütött ki.

Egyre inkább fogy az Egyesült Államok türelme az orosz–ukrán háború megoldása kérdésében. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője arról beszélt, hogy Trump „tudja, hogy a világnak több része is van, és az egész világnak figyelmet kell szentelni”. A szóvivő ezzel arra akart utalni, hogy az amerikai elnök képtelen a jövőben nagyobb figyelmet szentelni a konfliktus megoldására, így Washington feladhatja az eddigi közvetítői szerepét.

Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy az Egyesült Államok „változtatni fog a megközelítésén” az Oroszország és Ukrajna közötti háború megállítására tett kísérletek tekintetében, és bár nem határolódik el teljesen a kérdéstől, kevésbé aktív szerepet tervez vállalni a jövőben – írja a Jevropejszka Pravda.

A külügyminisztérium szóvivője, Tammy Bruce hárított, amikor egy csütörtöki sajtótájékoztatón arról kérdezték, hogy az Egyesült Államok tervez-e további szankciókat bevezetni azon országok ellen, amelyek segítik Oroszországot. Válaszában hangsúlyozta, hogy Trump elsősorban diplomáciai úton kíván fellépni, de „tudja, hogy a világnak több része is van, és az egész világnak figyelmet kell szentelni”.

Ezen a ponton felidézte Marco Rubio külügyminiszter szavait, miszerint az Egyesült Államok „szemléletváltást” tervez az orosz-ukrán háború befejezésére tett kísérleteiben.

„Megváltozik a megközelítés, ahogyan mi ehhez hozzájárulunk, nem közvetítők leszünk. Ezt már kedden is említettem. A mód, ahogyan ez változni fog, az, hogy mi továbbra is elkötelezettek vagyunk, hogy megtegyük, amit tudunk, de nem fogjuk egy pillanat alatt körberepülni a világot és nem fogunk közvetítői találkozókat tartani”

– fogalmazott Bruce.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta azt is, hogy „most van itt az ideje, hogy konkrét elképzeléseket mutassanak be és dolgozzanak ki (Ukrajna és Oroszország – a szerk.) arra vonatkozóan, hogyan lehetne véget vetni ennek a konfliktusnak”. „Ez lesz az ő feladatuk” – tette hozzá Tammy Bruce.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrég háromnapos tűzszünetet javasolt a jövő heti moszkvai megemlékezések idejére, amelyek a második világháború befejezésének 80. évfordulójához kapcsolódnak. Putyin ugyanakkor elutasította az Ukrajna által szorgalmazott és az Egyesült Államok által támogatott, 30 napos tűzszüneti javaslatot.

Bruce hangsúlyozta, hogy „nem egy háromnapos gesztusra van szükség, hogy valami mást ünnepelhessenek, hanem egy teljes, tartós tűzszünetre és a konfliktus befejezésére”.

Nyomásgyakorlás áll a háttérben?

A France 24 eközben arról ír elemzésében, hogy továbbra sem világos, hogy Rubio valóban készen áll-e a továbblépésre, vagy inkább nyomást akar gyakorolni a két országra – különösen Oroszországra, amely úgy véli, hogy előnyben van a harctéren és a diplomáciában is Trump újbóli hatalomra kerülése óta.

John Kelley amerikai diplomata az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén kijelentette, hogy mindkét fél profitálhatna abból, ha az Egyesült Államok által felvázolt „keretjavaslat” alapján tárgyalnának. Elítélve az orosz csapásokat Ukrajnában, hozzátette:

„Most Oroszország számára kiváló lehetőség nyílt arra, hogy tartós békét érjen el.”

Trump, aki bírálta elődje, Joe Biden Ukrajnának nyújtott támogatását, hivatalba lépése után kapcsolatba lépett Putyinnal, enyhítve ezzel azt a nemzetközi elszigeteltséget, amelybe az orosz elnök a 2022. februári ukrajnai invázió elrendelése óta került. Putyin a múlt héten ismét találkozott Trump különmegbízottjával, Steve Witkoffal, aki kvázi világjáró megbízottként tevékenykedik.

Miközben az Egyesült Államok Oroszországhoz közeledett, Trump Vance alelnökkel karöltve február 28-án a Fehér Házban élesen bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, azt állítva, hogy nem tanúsított elég hálát az amerikai fegyverszállítmányokért. Ukrajna gyorsan igyekezett jóvátenni a történteket, támogatta az amerikai diplomáciai törekvéseket, és törekedett a ritkaföldfém-megállapodás aláírására Washingtonnal. Utóbbi április 30-án meg is történt.

Zelenszkij azonban továbbra is elutasítja a keretjavaslat egyik kulcselemét: hogy a nemzetközi közösség hivatalosan elismerje Oroszország részeként a 2014-ben annektált Krímet.

Trump ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, hogy Ukrajna elvesztette a Krímet, és Zelenszkijnek fel kellene adnia azt. Zelenszkij kedden videókapcsolaton keresztül egy lengyelországi eseményen azt mondta: „Mindannyian azt szeretnénk, hogy ez a háború igazságos módon érjen véget. Putyin ne kapjon jutalmat, különösen ne területet”.

A demokraták szerint Trumpék félrekezelték a tárgyalásokat

Jeanne Shaheen amerikai szenátor, a Szenátus Külügyi Bizottságának vezető demokrata tagja kedden kijelentette: „Krím illegális orosz annektálásának elismerése további agresszióra bátorítaná Moszkvát és Pekinget is”. „Igyekeztem teret adni Trump elnöknek, hogy igazságos és tartós békét érjen el Ukrajnában. Ez egy közös célunk” – mondta.

„Azonban Trump elnök és csapata végzetesen félrekezelte ezeket a tárgyalásokat. Engedményt engedményre halmoztak Oroszországnak, elherdálták a nyomásgyakorlási eszközeinket, és megbontották azt az egységes szövetségi fellépést, amely kulcsfontosságú lenne a háború befejezéséhez”

– tette hozzá Jeanne Shaheen.