Riaszt az elhárítás: egyre több a veszélyes gyermekdzsihadista Németországban

Riaszt a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV): egyre több a radikális muszlim kiskorú fiú és lány. Tavaly 28 280 embert tartottak nyilván az „iszlamizmus és iszlamista terrorizmus” címszó alatt, szemben az előző évi 27 200-zal, és 9540 megfigyelt személyt minősítettek „erőszak-orientáltnak”.

 A Bild által szemlézett jelentés hangsúlyozza, hogy a Hamász 2023. október 7-i terrortámadása növelte a fenyegetettség szintjét Németországban, és ez különösen igaz a „radikalizálódott dzsihadista kiskorúakra”.

A BfV alelnöke, Sinan Selen kiemelte, hogy a fiatalok jellemzően a közösségi oldalakon radikalizálódnak. A közösségi média „sok fiatal számára az elsődleges információszerzési és társadalmi kapcsolattartási ponttá” vált. A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal jelentése szerint Európa-szerte egyre több radikalizálódott kiskorú vesz részt dzsihádista tevékenységekben.  A jelentési időszakban több kiskorúak által tervezett támadást sikerült megakadályozni.” Például 2024. március 28. és április 1. között négy, 15 és 16 év közötti fiatalt tartóztattak le Észak-Rajna-Vesztfáliában és Baden-Württembergben, ők online szervezték meg keresztény és zsidó intézmények elleni támadások menetrendjét. A hivatal kiemeli, hogy az online radikalizálódást „a propaganda gyors és kiterjedt fogyasztása, valamint a széles körű, akár nemzetközi hálózatépítés jellemzi”. 
Rainer Wendt, a Német Rendőrszakszervezet (DPolG) vezetője a BILD-ben arra figyelmeztetett, hogy az iszlamista körökben a gyerekeket már óvodáskorban terroristává képezik. Propagandafilmeket néznek, amelyek megtanítják nekik, hogy »hogyan kell a zsidókat megölni«. "Ez ellen szigorúan fel kell lépni, különben nem tudjuk majd kézben tartani ezt a problémát.”

Németország egyre kevésbé német ország. Ugyanis a hivatalos adatok szerint rekordszintű a honosítások száma: 2024-ben közel 292 000 korábbi külföldi kapott német útlevelet. Ez 46 százalékos (91 000 fős) növekedésnek felel meg mindössze egy év alatt, és majdnem háromszorosa a 2020-as adatnak - írja a NIUS.

Németország: a honosítási roham erősödni fog

A honosítási láznak nincs vége. A Külföldi Állampolgárok Központi Nyilvántartásának adatai szerint több mint 1 millió migráns kérelmezheti honosítását jövőre, a menedékkérők főbb származási országaiból: 

• Szíriából (600 000), 
• Afganisztánból (220 000), 
•  Irakból (200 000). 

Ennyien teljesítik a honosításhoz szükséges legalább öt év németországi tartózkodás követelményt. Korábban ez a korlát nyolc év volt.  Az elutasított menedékkérők, akik "tolerált" státuszt kaptak, és ezért nem toloncolták ki őket, öt év tartózkodás után nem kaphatnak német állampolgárságot – magyarázta a szövetségi belügyminisztérium a NIUS megkeresésére.
Az állampolgárságot kérőknek bizonyítaniuk kell azt is, hogy jártasak a német nyelvben, elismerik a szabad és demokratikus alapértékeket és Izrael létezéshez való jogát, valamint képesek anyagilag eltartani magukat és családjukat. 
Jelenleg körülbelül 9,8 millió külföldi él Németországban, akiknek a tartózkodási ideje jövőre meghaladja az öt évet, és akik – amennyiben a fent említett feltételek teljesülnek – német állampolgárságot kérvényezhetnek. 

A németek harmada foglalkozik a kivándorlás gondolatával

Szerintük nagyon rossz irányba mennek a dolgok.

61 százaléka a migrációs helyzetet nevezte meg fő okként, 41 százalék pedig Németország nehéz gazdasági helyzetét, a szegénységet okolta, AfD-szavazók különösen – jegyezte meg a kivándorlási hajlandóságról szóló felmérést közreadó Die Welt.

Egy friss YouGov-felmérés szerint a megkérdezettek 31 százaléka egészen biztosan elköltözne külföldre, ha nem állnának az útjukban munkahelyi, személyes vagy anyagi tényezők. További 27 százalék nagy valószínűséggel kivándorolna, míg 22 százalék talán nem, 15 százalék pedig  biztosan nem venné tervbe a költözést. Azok közül, akik elképzelhetőnek tartják a kivándorlást, 36 százalék azt mondta, hogy az elmúlt hónapokban gyakrabban foglalkoztatta őket ez a gondolat.

E markáns csoport tagjainak 61 százaléka a migrációs helyzetet nevezte meg fő okként, 41 százalék pedig Németország nehéz gazdasági helyzetét, a szegénységet okolta.

Különösen magas az AfD-szavazók aránya: 55 százalékuk biztosan, 24 százalékuk pedig minden valószínűség szerint kivándorolna.

Ugyanakkor ennek a bizonyos 36 százaléknak komoly politikai aggodalmai vannak. Sokan, mintegy

29 százaléknyian megrettentek a radikálisan jobboldali AfD megerősödésétől, 22 százalék pedig az Oroszország felől érkező fenyegetéstől.

Donald Trump is a mumusok közt szerepel, 12 százalék úgy véli, miatta csökkenhet az Egyesült Államok Európát védő szerepe, míg 36 százalék „egyéb okokat” említett.

A kivándorlást fontolgatók leginkább német nyelvű országokat választanának: Svájc a legnépszerűbb 30 százalékkal, ezt követi Ausztria 23 százalékkal. Spanyolország (22 százalék) és Kanada (17 százalék) ugyancsak előkelő helyet foglal el a listán. A lapp a felmérés kapcsán megszólaltatta Oliver Nachtwey Bázeli Egyetemen tanító német szociológust, aki úgy véli, a távozni akarók a 80-as és 90-es évek Németországát keresik Svájcban, amikor az infrastruktúra még rendben volt, és a politika még viszonylag jól működött – legalábbis nosztalgikus visszatekintésben. A szakember szerint

sokan nyilvánvalóan nem bíznak abban, hogy hazájuk, Németország javítani fog a helyzeten, például az infrastruktúra felújításával és a gazdaság élénkítésével. „Erre a vélt kollektív kudarcra aztán az egyéni kilépés a válasz”

– adott magyarázatot Oliver Nachtwey.

A Bild számára május közepén készült friss INSA közvélemény-kutatás szerint a németek mindössze 23 százaléka elégedett a kancellár Friedrich Merz munkájával.

„Az új kormánnyal szemben nincs valódi elvárás, mert az emberek nem bíznak benne” – fogalmaz az INSA vezetője, Hermann Binkert.

Ha a kabinet valóban eredményeket tud felmutatni – különösen a migráció és a gazdaság területén –, az megfordíthatja a hangulatot. „De ehhez tettek kellenek, nem puszta bejelentések” – tette hozzá.

Az előző hetinél 45 százalékkal több embert utasítottak el Németország szárazföldi határainál az elmúlt hét nap alatt, amióta az új kormány megerősítette a határellenőrzéseket – közölte csütörtökön Alexander Dobrindt belügyminiszter.

A tárcavezető az Ausztriával határos Bajorország határán, az A93 autópálya határellenőrzési pontjánál nyilatkozva közölte, hogy egy hét alatt 739 illegális bevándorlót akadályoztak meg a belépésben, az előző heti 511-gyel szemben.

A miniszter közölte, hogy 51 menedéket kérő közül is visszautasítottak harminckettőt.

Alexander Dobrindt hozzátette, hogy „a sérülékeny csoportok” továbbra is kérhetnek menedékjogot, és Németország a többi európai uniós tagállammal együtt dolgozik az unió menekültügyi reformján, hogy a jövőben ne legyen szükség az unión belüli határellenőrzésekre.

Dobrindt múlt szerdán rendelte el a szigorított ellenőrzést, néhány órával a kormány hivatalba lépése után. Az is szerepelt a rendeletben, hogy a jövőben a menedékkérőket is elutasíthatják a határon. A rendelkezések nem vonatkoznak azonban a várandós nőkre, gyermekekre és egyéb sérülékeny csoportokra.

Széles körű társadalmi támogatást élvez Németországban az új kormány szigorúbb fellépése a menedékkérőkkel szemben egy szerdán közzétett felmérés eredményei szerint.

A YouGov közvélemény-kutató felmérése szerint a megkérdezettek 75 százaléka támogatja Alexander Dobrindt belügyminiszter intézkedését: 50 százalék teljes mellszélességgel kiáll mellette, míg 25 százalék bizonyos mértékig támogatja. A válaszadók közül csak 16 százalék nyilatkozott elutasítóan, míg 9 százaléknak nem volt véleménye.

A felmérést május 9. és 12. között végezték el 2200 választásra jogosult állampolgár megkérdezésével.

A Friedrich Merz kancellár vezette új német kormány azt ígérte, határozottabban fog fellépni az illegális bevándorlással szemben.

Dobrindt röviddel múlt heti hivatalba lépése után engedélyezte a szövetségi rendőrségnek, hogy már az ország határain visszafordítsák a menedékkérőket.

Az intézkedés hatálya alól mentességet kapnak a kisgyerekekkel érkező vagy várandós nők, a súlyos betegek, illetve egyéb kiszolgáltatott helyzetű bevándorlók.

Németország új kormánya a biztonság, a kohézió és a jólét előmozdítására fog törekedni – szögezte le szerdán a német kancellár a parlament alsóházában (Bundestag) elmondott beszédében, egyúttal hangsúlyozta: Berlin minden szükséges pénzügyi eszközt felhasznál annak érdekében, hogy Európa legerősebb hagyományos hadseregét felépítse.

Friedrich Merz a „Jólét mindenki számára” kezdetű, egy héttel a beiktatása után tartott beszédében elmondta,

sok tekintetben változtatni fognak Németország politikáján,

és aláhúzta, hogy az új kormány tisztában van a Németország előtt álló nemzetközi és országos kihívásokkal, a többi között az államháztartás terén is. Mindazonáltal hangsúlyozta azt is, hogy reményei szerint hazája „az emberek kemény munkája és találékonysága révén le fogja győzni a kihívásokat”.

Jóllehet elismerte, hogy az ország soha nem élt át ilyen hosszú időszakot gazdasági növekedés nélkül, aláhúzta, hogy hazája „ismét képes lehet a gazdaság olyan hajtóerejévé válni, amelynek az egész világ a csodájára jár”. Hozzátette, támogatni kívánják az Európai Uniót abban, hogy „a lehető legtöbb” kereskedelmi egyezményt hozza tető alá.

„Célunk, hogy Németország és Európa olyan erőssé váljon, hogy soha ne kelljen fegyvert használnunk”

– jelentette ki továbbá.

Mint mondta, véget kell vetni azoknak az időknek, amikor Németország „egyszerűen tartózkodott az európai politika kulcsfontosságú pontjait érintő szavazástól”.

Beszédében a kancellár figyelmeztetett: a Nyugatnak nem szabad megosztottá válnia Ukrajna kérdésében, és hozzátette, azon dolgozik, hogy biztosítsa az Európa és az Egyesült Államok közötti egységet az ukrajnai háború lezárásának ügyében. Hangsúlyozta:

a Nyugat nem fogadhat el semmiféle „békediktátumot”,

rámutatva arra, hogy a háború kimenetele dönti el, hogy Európát és a világot a jog, vagy pedig a zsarnokság és a katonai erő kormányozza-e majd.

„Ukrajna támogatása Európa, Amerika és szövetségesei közös ügye (…) Téved, aki azt hiszi, hogy Ukrajna egyes régióinak elcsatolása kielégítené Oroszországot” – szögezte le.

Merz emellett úgy vélte, Oroszország áll számos európai városban végrehajtott gyilkosság és a tenger alatti kábelek megrongálása mögött, és azt vetette Moszkva szemére, hogy ezen a módon igyekszik destabilizálni Európát.

Lengyelországra kitérve a kancellár elmondta,

Varsó legalább olyan fontos szerepet fog játszani Berlin számára az európai politika formálásában, mint Párizs.

A kancellár emellett ismét elkötelezett támogatását fogalmazta meg Izrael felé, amelynek létezését és biztonságát német államérdeknek nevezte, sürgetve a mihamarabbi tűzszünetet a Gázai övezetet irányító Hamász iszlamista terroszervezettel és a területen fogva tartott izraeli túszok azonnali elengedéséért szállt síkra, illetve felszólította a feleket, tegyenek meg mindent az övezetet fenyegető éhínség elhárításáért.