Az ukránok drónokkal megtámadták Putyin helikopterét

Vlagyimir Putyin orosz elnök helikoptere dróntámadás kereszttüzébe került a Kurszki területen a héten tett látogatása során. A részletek most most kerültek nyilvánosságra.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten (az orosz hatóságok nem tették közzé, melyik nap) munkaviziten járt a Kurszki területen, ahol az orosz légvédelmi erőknek komoly dróntámadást kellett visszaverniük. Az orosz sajtó szerint

az elnököt szállító helikopter egyenesen az ellenséges pilóta nélküli légi járművek támadásának epicentrumába került.

Jurij Daskin, az orosz légvédelmi hadosztály parancsnoka a „Rosszija 24” állami televíziónak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Tulajdonképpen az elnöki helikopter a dróntámadás középpontjában volt. Egyidejűleg légvédelmi harcot folytattunk, és biztosítottuk az elnök biztonságát a levegőben”– közölte a Magyar Nemzet.

A beszámoló szerint a támadás során összesen 46 ellenséges drónt semmisítettek meg az orosz légvédelmi rendszerek.

Daskin szerint a drónokat „példátlan hevességgel” indították az ukrán katonai erők, célpontjuk pedig egyértelműen az elnöki konvoj volt.

Putyin a látogatás során több helyi önkormányzati vezetővel és önkéntessel is találkozott, valamint megtekintette az épülő atomerőmű munkálatait. Az elnök hangsúlyozta, hogy pontos információval rendelkezik a régió biztonsági helyzetéről, amit a hadsereg, a kormány és a titkosszolgálatok jelentései alapján értékel, emellett utasítást adott a károk helyreállítására is.

A látogatás során Putyin élesen bírálta Ukrajnát, „bűnös cselekedetként” jellemezve a dróntámadást, és ismételten megerősítette, hogy Oroszország „nem hagyja válasz nélkül az ilyen provokációkat”.

Az orosz hatóságok nem közöltek részleteket arról, hogy pontosan hol és milyen közel zajlott a támadás az elnöki helikopterhez, ugyanakkor a hivatalos tájékoztatás szerint Putyin biztonsága végig garantált volt, és a támadás nem akadályozta meg a tervezett programok lebonyolítását.

Összpontosított csapást mért az orosz hadsereg tengeri, légi és szárazföldi indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal az ukrán hadiipari komplexum rakétarendszer-alkatrészeket, rádióelektronikai eszközöket, robbanó- és rakétaüzemanyagot és drónokat gyártó üzemeire, valamint rádiótechnikai felderítési és műholdas kommunikációs központokra az éjszaka folyamán – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

Szombaton hasonló összpontosított csapásról számolt be az orosz katonai tárca, akkor a célpontok között megemlítve a Patriot légvédelmi rendszer állásait is. Az is közölte, hogy előző nap orosz Iszkander műveleti-harcászati rakétarendszerek csoportos csapást mértek egy konténerhajóra, amely katonai felszerelést szállított Odesszába, valamint egy konténerraktárra is, ugyanebben a kikötővárosban.

A hajón a minisztérium szerint mintegy száz konténer volt, bennük tengeri és légi drónok, valamint lőszer.

A keletkezett tűz a kikötőben a kirakodott lőszerekben és konténerekben másodlagos robbanásokat okozott. A tárca közölte, hogy az ukrán fél a hétvégén folytatta a kedden megkezdett tömeges dróntámadását; szombaton és vasárnap több száz pilóta nélküli repülőszerkezetet semmisítettek meg az orosz légtérben. A moszkvai régióban átmenetileg felfüggesztették a repülőterek forgalmát.

Jurij Daskin orosz légvédelmi hadosztályparancsnok a Rosszija 24 tévécsatornán vasárnap azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin elnök helikoptere a kurszki régióba tett keddi látogatása során gyakorlatilag ukrán drónok összpontosított támadásának „epicentrumába került”. Daskin szerint a támadást sikeresen visszaverték, az államfő biztonságát teljes mértékben biztosították.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap tüzérségi és dróntámadást.

A zaporizzsjai atomerőmű a Telegram-csatornáján közölte, hogy vasárnap a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megfigyelőinek rotációja közben az ukrán fegyveres erők tüzérséggel lőtték a létesítmény közelében lévő területeket. A Harkiv megyei Kahovka városban öt civil megsebesült. Tula megyében több lakóház és egy templom megsérült.

A vasárnapi hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni, elfoglalva a donyecki régióban lévő Romanivka települést, a „különleges hadművelet” övezetében mintegy 1400 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. Szombaton a minisztérium a donyecki Sztupocski és Otradne, valamint a Szumi megyében lévő Loknya ellenőrzés alá vételéről számolt be.

Jaroszlav Jakimkin az orosz Észak hadseregcsoportosítás sajtóközpontjának vezetője a Telegram-csatornáján közölte, hogy az orosz hadsereg Kurszk megye felszabadítását követően megkezdte a biztonsági zóna kialakítását az államhatár mentén.

Jakimkin szerint a szumi Marjine és Loknya elfoglalása mellett Harkiv megyében jelentős előrenyomulás történt Vovcsanszk város környékén.

A moszkvai katonai tárca az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint több lőszer- és műszakieszköz-raktárt, drónokat gyártó és tároló létesítményeket, két harckocsit és 15 egyéb páncélozott harcjárművet, egy sorozatvetőt, négy amerikai JDAM irányított légibombát, négy HIMARS-rakétát, továbbá 274 drónt, közülük 194-et a „különleges hadművelet” övezetén kívül.

szombatra virradóra Oroszország 14 ballisztikus rakétával és 250 támadó drónnal mért csapást Ukrajnára – írja az Ukrajinszka Pravda.

A támadás középpontjában Ukrajna fővárosa, Kijev állt, de a Kijevi, az Odesszai, a Dnyipropetrovszki, a Harkivi, a Donyecki és a Zaporizzsjai területet is érintette az orosz támadás. A légitámadást az ukrán védelmi erők légiereje, légvédelmi rakétaegységei, elektronikus hadviselési és drónrendszerekkel foglalkozó egységei, valamint mobil tűzcsoportjai hárították el.

Szombaton reggel 8 óra 30 percig a légvédelem 6 Iszkander–M/KN–23 ballisztikus rakétát lőtt le Kijev felett, valamint semlegesített 245 Sahíd típusú drónt az ország keleti, északi, déli és középső részein. Ebből 128-at tűzfegyverekkel semmisítettek meg, 117-et pedig elektronikus hadviseléssel kényszerítettek földre.

A nagy erejű orosz támadás jelentős károkat okozott Ukrajna-szerte, különösen Kijev három kerületében. A hatóságoknak összesen 15 sebesültről van tudomása, továbbá megrongálódott  egy bevásárlóközpont, egy oktatási intézmény, továbbá számos gépjármű és lakóház. A Szolomjanszkij kerületben egy megsemmisített drón darabjai egy ötödik emeleti lakásba csapódtak és tüzet okoztak, amelynek következtében 7 ember sérült meg. A Dnyiprovszkij kerületben egy házaspár sebesült meg, amikor egy repeszdarab csapódott az ötödik emeleti lakásukba. Az Obolonszkij kerületben öt ember fordult segítségért, miután egy 9 emeletes lakóépület négy emeletén kár keletkezett az ellenséges támadásban. A Holosivszkij kerületben további egy személy sérült meg.

A támadás azután történt, amikor Ukrajna és Oroszország végrehajtotta az ezer-ezer fős fogolycsere-megállapodás első szakaszát, amelynek keretében 390 ukrán fogoly tért haza, köztük 270 katona és 120 civil. A fogolycsere-megállapodás Isztambulban született meg, miután Kijev és Moszkva több mint három év után először közvetlen tárgyalást folytatott. Ez a megállapodás volt az egyetlen kézzelfogható eredménye a találkozónak, ugyanis Kijev hiába nyitott a tűzszünetre, Moszkva határozottan elutasít minden ilyen kezdeményezést. Sőt,

az orosz sajtó arról írt, hogy az orosz delegáció azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben Ukrajna nem vonja vissza erőit a 2022 szeptemberében Oroszország által egyoldalúan annektált, de még mindig részben ukrán ellenőrzés alatt álló Luhanszki, Donyecki, Herszoni és Zaporizzsjai területekről, akkor a Kreml elfoglalja Harkivot és Szumit is.

A Szumi terület elfoglalásáról a napokban Vlagyimir Putyin is viccelődött orosz tisztviselőkkel, amikor az ukrán határ mellett elhelyezkedő Kurszki területen tett látogatást. Amikor a terület egyik járásának vezetője nemzetbiztonsági okokra hivatkozva arról beszélt, hogy Oroszországnak el kellene foglalnia az észak-kelet ukrajnai régiót, Putyin úgy reagált, hogy ezért is nevezte ki Alekszandr Hinstejnt a Kurszki terület kormányzójává, mert ő is mindig többet akar.

A Jevropejszka Pravda szerint Margus Tsahkna észt külügyminiszter úgy reagált a Kijevet ért tömeges támadásra, hogy Oroszország folyamatos agressziójának egyszerű magyarázata van: „nem érez elég nyomást ahhoz, hogy abbahagyja.”

„Az erő, hogy ezen változtassunk, a mi kezünkben van”

– hangsúlyozta az észt tárcavezető.

Margus Tsahkna meggyőződése, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatásnak magában kell foglalnia a katonai segélyek növelését, az Oroszország elleni szigorúbb szankciókat, a befagyasztott vagyon felhasználását és az „árnyékflotta” megfékezését.

A támadást Katarína Mathernová, az Európai Unió ukrajnai nagykövete is kommentálta. Mathernová azt tanácsolta azoknak, akik „még mindig kételkednek abban, hogy Oroszország a háború folytatását akarja”, hogy olvassák el a híreket. Azt is megjegyezte, hogy a Kijev elleni csapás azokat a területeket is érintette, ahol a kollégái élnek. „Egy újabb szörnyű rakéta- és dróntámadás érte Ukrajnát. A fő célpont Kijev. Sok lakóház kigyulladt és súlyosan megrongálódott. Tizenöt ember megsérült” – írta Brüsszel ukrajnai nagykövete.