Krausz Gábor
Erről beszélt a honvédelmi miniszter.
Ruszin-Szendi Romulusz és Valerii Zaluzsnyij
– A Tisza Párt vezetője egy hangfelvételt tárt a nyilvánosság elé, amivel megtámadta a magyar haderőfejlesztést – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának az ülésén. A honvédelmi miniszter elmondta, hogy a felvételen elhangzottak összhangban állnak az eddig is a nagy nyilvánosság előtt képviselt véleménnyel, aminek a fő motívuma, hogy a honvédségnek a katonai tevékenységre kell koncentrálnia.
A kiforgatott és manipulált felvétel azt a célt szolgálta volna, hogy hamis módon aláássa a kormány békepárti politikáját
– tette hozzá.
Kitért az ukrán kémbotrányra is, ami véleménye szerint összefügg Ruszin-Szendi Romulusz kettős kommunikációjával is. A tárcavezető jelezte, hogy Ruszin-Szendi Romulusz még vezérkari főnökként a nemzetközi fórumokon ukránpárti megnyilvánulásokat tett, majd a jelentéseiben nem azt írta le, mint amit elmondott. Kiemelte, hogy a mindenkori vezérkari főnök szavai nagy jelentőségűek, mivel ő képez hidat a honvédség és a politikai vezetés között. Szót ejtett Kollár Kinga brüsszeli botrányáról is, amivel szerinte gazdaságilag akarják aláásni Magyarországot.
Szalay-Bobrovniczky elmondta, hogy jelenleg egy Magyarország ellen zajló lejárató kampány tanúi vagyunk. Ezt a magyar biztonsági szervek folyamatosan vizsgálják, aminek része Ruszin-Szendi Romulusz kapcsolatrendszerének feltárása is.
A lejárató kampány célja a Voks 2025 szavazás és a magyar kormány lejáratása
– tette hozzá.
Hozzátette: a magyar elhárítás dolgozik, és minden szükségeset megtesznek, hogy ami Magyarország ellen zajlik, az sikertelen legyen. A miniszter elmondta, hogy Ruszin-Szendi korábban okot is adott arra, hogy nem tartja be a rá vonatkozó elvárásokat, ezért már a felmentése előtt figyelmeztetnie kellett.
Ez egy békepárti kormány, és minden lehetséges fórumon a béketárgyalások megkezdése mellett állt ki. Mi hosszú ideig egyedül álltunk elkötelezetten a béke pártján
– fogalmazott Szalay-Bobrovniczky.
Emlékeztetett, hogy az ukrán vezetés folyamatosan támadja a magyar kisebbségeket, amit számtalanszor szóvá tett a nemzetközi fórumokon is. Jelezte, hogy Ruszin-Szendi Romulusz szerint a magyar érdek Ukrajna támogatásán valósul meg.
Ukrajna egy titkosszolgálati elemekre épülő lejárató kampányt indított Magyarország ellen. Ez egy rendkívül komoly helyzet, ami tovább fog eszkalálódni
– rögzítette a miniszter.
Mint mondta, megtámadták a magyar honvédelmet és a haderőfejlesztést, és véleménye szerint Ruszin-Szendi egy bukott ember, aki előre menekül. Felidézte, hogy Ruszin-Szendi azt mondta nemzetközi fórumokon, hogy náluk van az erő Ukrajna megsegítéséhez. A tárcavezető ismertette, hogy jelenleg is zajlik a jogi szakértőkkel a NATO-tól és az EU-tól kikért anyagok vizsgálata. Jelezte, hogy a vizsgálatok eredményeiről később is tájékoztatni fognak.
Az ülés végén elfogadtak egy határozati javaslatot, hogy a Ruszin-Szendi Romulusz ügyében zajló vizsgálat lezárultakor az eredményekről a miniszter számoljon be a honvédelmi bizottság előtt.
A bizottsági ülés után tartott sajtótájékoztatón Kósa Lajos, a bizottság elnöke elmondta, hogy Ruszin-Szendi Romulusz az egyik legnagyobb súlyú függelemsértést követte el, és akár bíróság elé is kerülhet.
Zárt ülésen tanácskozik szerdán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága, ahol várhatóan Ruszin-Szendi Romulusz ukránpárti mondata is szóba kerül közölte a hirado.hu. A Magyar Honvédség volt vezérkari főnöke ellen a Honvédelmi Minisztérium indított vizsgálatot, miután a korábbi NATO-üléseken többször eltért a kormány békepárti álláspontjától, felszólalásait pedig a Dicsőség Ukrajnának köszöntéssel zárta. A Fidesz szerint a Tisza Párt politikusa nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ezért a bizottság vizsgálatot kezdeményezhet. A Honvédelmi Minisztérium jelezte, hogy az erről készült jelentés nyilvánosságra hozatalához a bizottság támogatása is szükséges.
Zárt ülés keretein belül egyeztetett szerdán a parlament nemzetbiztonsági bizottsága.
Mint ismeretes, már korábban is felterjesztették a bizottság elé a Magyar Honvédség korábbi vezérkari főnökének ukránpárti és háborúpárti megnyilvánulásait tartalmazó jelentést. A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a volt altábornagy magatartása eltért a magyar kormány hivatalos, békepárti álláspontjától, ezért a tárca vizsgálatot indított, amelyet már le is zártak.
A vizsgálat megállapításai szerint Ruszin-Szendi Romulusz a háború kezdete óta négy NATO-ülésen is következetesen Ukrajnát támogató kijelentéseket tett, miközben a magyar kormány álláspontját – beleértve a fegyverszállítások elutasítását és a mielőbbi béketárgyalások szorgalmazását – nem képviselte megfelelően. A Honvédelmi Minisztérium közlése szerint egyes hivatalos jelentésekben olyan állítások is szerepeltek, amelyek Ruszin-Szendi Romulusz részéről el sem hangzottak.
A Honvédelmi Minisztérium szerint Ruszin-Szendi Romulusz kommunikációja bizalmi válságot idézhetett elő a NATO-n belül, és nemzetbiztonsági érdekeket is sérthetett.
A Fidesz az ügy kirobbanását követően közölte, hogy a nemzetbiztonsági bizottságban vizsgálatot kezdeményeznek az ügyben. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerint elfogadhatatlan, hogy egy felelős katonai vezető külföldön más álláspontot képviseljen, mint amit a magyar kormány itthon képvisel. Mint fogalmazott: „Felelős honvédségi vezető pozícióban a nemzeti állásponttól eltérőt képviselni kiemelten kockázatos és megengedhetetlen.”
Kocsis Máté egyúttal éles kritikát is megfogalmazott a korábbi vezérkari főnökkel és annak feltételezett politikai szándékaival kapcsolatban: „A zsírleszívásával ismertté vált, sértett tábornok kiválóan illeszkedik a Tisza Párthoz: hazudnak itthon, hajbókolnak külföldön – ez az ő politikájuk. Nekünk nemzeti politika, szuverenitásunk védelme és béke kell, nekik csak zsíros pozíció. Szégyen. Csak Magyarország érdeke számít!”
A Honvédelmi Minisztérium azt is jelezte: amennyiben a nemzetbiztonsági bizottság is támogatja, készek nyilvánosságra hozni a Ruszin-Szendi Romuluszra vonatkozó teljes jelentést.
A hirado.hu írta meg elsőként, hogy Ruszin-Szendi Romulusz a Tisza Párt honvédelemért felelős szakpolitikusa lesz. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője korábban úgy fogalmazott, hogy fennáll a gyanúja, hogy a Magyar Honvédség korábbi vezérkari főnöke „be van ütve az ukránokhoz”, és ukrán titkosszolgálati kapcsolatai vannak. Mint mondta: „Nyilvánvalóvá vált, hogy az ukrán titkosszolgálat (SZBU) összejátszik a Tisza Párttal.”
Úgy fogalmazott: „Ha odakerülünk, akkor lesznek telefonszámok, lesznek telefonszámok, én sokszor elmondtam, hogy a volt ukrán vezérkari főnökkel találkoztam vezérkarfőnökként a legtöbbet. (…) Ha nagyon akarjuk, ezeket a telefonszámokat fel lehet éleszteni majd, ha odakerülünk.”
A Tisza Párt elnöke múlt csütörtökön egy hangfelvételt is bemutatott. Kocsis Máté szerint Magyar Péter rátámadt a haderőfejlesztésre, számonkérve a honvédelmi minisztert és hamis vádakkal hergelte a közvéleményt. Egy nappal később, múlt pénteken az ukrán titkosszolgálatok széles körű lejárató hadjáratot indítottak Magyarország ellen.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke beszédet mond a párt Nemzet hangja elnevezésű kezdeményezése kérdéseinek eredményváró rendezvényén a Műegyetem rakparton 2025. április 13-án. A politikus bejelentette, hogy szavazóinak többsége támogatná Ukrajna európai uniós csatlakozását (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Ukrajna múlt pénteken azt állította, hogy elfogtak két magyar kémet Kárpátalján, amire válaszul Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiutasított két olyan ukrán diplomatát, akik állítása szerint diplomáciai fedésben kémtevékenységet folytattak Magyarországon. Válaszul az ukrán külügy is kiutasított két magyar diplomatát Kijevből. A Terrorelhárítási Központ (TEK) közben egy látványos budapesti elfogást is bemutatott, amelyen egy ukrán kém látható.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint új lendületet vett a Magyarországgal szembeni lejárató kampány Ukrajnában, amely azóta zajlik, hogy kitört a háború. A magyar kormány világossá tette, hogy nem küld fegyvereket és pénzt, illetve nem számolja fel az energetikai együttműködést Oroszországgal.
Nemrég az ukrán elnök Orbán Viktor kormányfőt is bírálta, és nemtetszését fejezte ki, amiért a kormány elindította a Voks 2025 országos véleménynyilvánító szavazást. A kérdőív célja, hogy a magyar emberek elmondhassák véleményüket Ukrajna európai uniós csatlakozásáról. Volodimir Zelenszkij úgy fogalmazott Orbán Viktor nagyon veszélyes dolgokat tesz, és szerinte belerángatja Ukrajnát a magyarországi választásokba.
„Orbán ellenzéke egyébként nyílt közvélemény-kutatást készített minden magyar számára. A válaszadók 70 százaléka Ukrajna uniós csatlakozása mellett van. Vagyis a magyarországi emberek mellettünk vannak. Önök is tudhatják, hogy előkészített egy felmérést – az ottani emberek állítólag ellene vannak” – jelentette ki Zelenszkij.
Az ellenzékhez közel álló intézetek több ilyen felmérést is végeztek az utóbbi hetekben, de 70 százalékos Ukrajna-pártiságot még ezek közül a mérések közül sem mutatott ki egyik se. De például a Magyar Péterék által indított Nemzet hangja nevű szavazásán is csak 58 százalék támogatta Ukrajna csatlakozását, miközben a kormánypártok oldalán elég egyértelműen ellenzik az ukrán csatlakozást.
Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben reagált az ukrán elnök kijelentésére.
– jelentette ki a miniszterelnök.
Hozzátette, hogy szavait a nemzetközi politikai életben primer fenyegetésként lehet csak értelmezni és a magyarokat nem lehet megfenyegetni. Úgy véli, hogy Magyarország ezt nem fogadhatja el, ezért vállalnia kell a nyílt konfliktust, még úgy is, hogy ennek következményei lesznek.
A kormányfő szerint pontosan tudják, hogy Zelenszkij megállapodott Brüsszellel a gyorsított tagságról 2030-ig. „Azt is világosan megmondta, hogy neki vannak szövetségesei Magyarországon. Vegyük komolyan. Ez így van. Ne kerteljen, ne legyen kétségünk. Zelenszkij ukránbarát kormányt akar Magyarországon. Akik Brüsszel ügynökei, azok egyben Zelenszkij barátai. Így áll a helyzet. Beszéljünk egyenesen” – fogalmazott Orbán Viktor.
Hangsúlyozta, hogy soha nem fordulhat elő olyan helyzet, amikor Kijev vagy Brüsszel diktálja, miként éljenek a magyarok az Európai Unió alapszerződése által biztosított jogaikkal. Ezekről a kérdésekről nem külföldön, hanem itt, Magyarországon, a magyarok döntenek.