Brüsszel ismét a rezsicsökkentés eltörlésére szólította fel hazánkat

Az Európai Bizottság a rezsicsökkentés eltörlésére szólította fel Magyarországot – közölte a Századvég Energia- és Klímapolitikai üzletágvezetője a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Hortay Olivér kifejtette, az elvárás ésszerűtlen, és látható mögötte a politikai szándék.

Elmondta, két napja jelent meg az Európai Bizottság (EB) gazdasági ajánlásokat tartalmazó, évről évre közzétett dokumentuma.

Ebben a jelentésben szerepel a felszólítás, illetve az a kritika, miszerint kedvezőtlen helyzetet teremt, hogy Magyarországon kell a legolcsóbb rezsidíjakat fizetni. A magyar háztartások emiatt túl sokat fogyasztanak, ezáltal Magyarországnak túl sok orosz energiára van szüksége

– fűzte hozzá.

A Bizottság egyik legfontosabb célkitűzése az orosz energiahordozók teljes körű betiltása az Európai Unióban – hívta fel a figyelmet.

Hortay Olivér szerint a probléma abszurd, mert a magyarok annyit fogyasztanak, amennyit akarnak, minden tagállamnak joga a tarifaszabályozás, és ahhoz is joga van, hogy meghatározza, kitől, mennyi energiát vásárol.

Jogilag megalapozatlan az a brüsszeli törekvés, amely teljesen betiltaná az orosz energiahordozókat 2027 végéig

– hangsúlyozta.

Az üzletágvezető azt mondta, világos, hogy a Bizottság mit vár el, a kérdés inkább az, hogy ésszerű-e az elvárás. Szerinte egyértelműen nem, mert olyan súlyos gazdasági és társadalmi következményei lennének, amelyeket az Európai Unió nem viselne el.

A Századvég Európa projekt kutatásának eredményeire hivatkozva közölte, ma minden negyedik európai energiaszegény.

Kitért arra is, annak, hogy az európai ipar „leült”, az az oka, hogy négyszer-ötször annyit kell fizetnie egy európai vállalatnak a gázért, mint egy amerikainak, ha pedig a Bizottság elvárása teljesülne, az újabb súlyos áremelkedést idézne elő.

A Századvég úgy számol, hogy a gáz tekintetében a rezsicsökkentésre rakodó terhek 660 milliárd forinttal növekednének évente, a magyar családok költségei évente átlagosan félmillió forinttal növekednének.

Hortay Olivér szerint az intézkedés tisztán politikai természetű, „és valóban felvethető egy politikai nyomásgyakorlási szándék is”, mert a legnagyobb károsult Magyarország és Szlovákia lenne, „az a két tagállam, amelynek az Ukrajna-politikája talán legjobban eltér az Európai Bizottságétól”.

Mint mondta, vita bontakozik ki a Brüsszelhez közel álló kutatóintézetek között is arról, hogy egyáltalán mennyire van realitása a 2027-es célkitűzésnek.

Hortay Olivér hangsúlyozta:

láthatóan csak úgy valósítható meg a cél, ha az európai háztartások megszorítják a nadrágszíjat, és tovább csökkentik a fogyasztásukat, csakhogy ennek óriási energiaszegénységi ára lenne.

Az orosz energiaimport felszámolásáról szóló brüsszeli tervezet támadás a magyar rezsicsökkentéssel szemben, ennek nyomán évente nagyjából 600 milliárd forinttal nőne hazánk energiaimportjának költsége, ami jól mutatja, hogy Ukrajna támogatásának árát Magyarországgal akarják megfizettetni – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter néhány napja.

A tárcavezető a kormányülés szünetében arról számolt be, hogy az Európai Bizottság előző nap egy olyan döntést hozott, amellyel „mesterségesen, politikai, ideológiai alapon, erőszakosan” el akarják vágni az energetikai együttműködést a tagállamok és Oroszország között.

Leszögezte, hogy ez teljes mértékben ellentétes az európai uniós állam-, illetve kormányfők által 2022-ben elfogadott versailles-i nyilatkozattal, amely kimondta, hogy minden egyes tagország saját szuverén joga eldönteni azt, hogy milyen energiahordozókat használ, és azokat honnan vásárolja.

„Ezáltal most az európai országok ezen szuverén jogát sérti meg súlyosan az Európai Bizottság a tegnapi energiajavaslatával” – közölte.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy ez ráadásul támadás a magyar rezsicsökkentéssel szemben is, hiszen ha elvágnák a fizikai lehetőségét az energetikai együttműködésnek Oroszországgal, azzal Magyarország éves energiaimportjának költsége nagyjából 1,5 milliárd euróval, vagyis körülbelül 600 milliárd forinttal emelkedne meg.

„Ez egy súlyos, drámai támadás a magyar rezsicsökkentéssel szemben” – húzta alá.

Majd úgy vélekedett, hogy mindez azért történik, mert valakivel meg akarják fizettetni az árát Ukrajna támogatásának. „És úgy tűnik, ez a valaki, ezek a valakik mi vagyunk, magyarok. Velünk, magyarokkal akarják megfizettetni Ukrajna esztelen és mérhetetlen támogatásának árát” – fogalmazott.

„Azzal, hogy Ukrajnát be akarják nyomni extra gyorsasággal az Európai Unióba, ilyen helyzetet teremtenek. Az Európai Uniónak rendkívül sokba fog kerülni Ukrajna gyorsított tagsága” – folytatta.

„Velünk akarják megfizettetni Ukrajna támogatásának és Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozásának az árát. És hogy hogyan akarják megfizettetni? Hát úgy, hogy egy súlyos támadást indítanak a magyar rezsicsökkentéssel szemben” – tette hozzá.

„Ez számukra elfogadhatatlan, ezzel szemben a lehető leghatározottabban fel fogunk lépni. Küzdeni, harcolni fogunk ez ellen a döntés ellen, és nem fogjuk engedni, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozásának az árát” – összegzett.

- mutatott rá a kormányfő, aki szerint magyar családok milliói sem bírnák ki, ha akkora számlát kellene fizetni minden hónapban a gázért meg a villanyért, ami egyébként Európában szokás. Megjegyezte azt is: 

Tisza Párt: jobb, ha többet kell fizetni

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke Hódmezővásárhelyen nem első alkalommal bírálta a magyarok által nagy népszerűségnek örvendő rezsicsökkentést, hiszen az Európai Néppárt kérésére ezt korábban Gerzsenyi Gabriella EP-képviselőtársával közösen már megtette. Most pedig egyik legfőbb bizalmasáról, Bódis Krisztáról derült ki, hogy nem támogatja a rezsicsökkentést, sőt jelentősen megemelné az emberek terheit.

Bódis 2024. március 28-án egy podcastműsorban mondta a következőket:

Magyar a a közelmúltban többször bevédte Bódist a migráció és LMBTQ-párti mondataiért, sőt azt mondta, hogy:

Nem ez volt az első alkalom, hogy a Tisza Párt támadta a rezsicsökkentést:

Gerzsenyi Gabriella korábban az Európai Bizottságnál dolgozott, ahol hivatalos jelentéseiben leírta: ebben a formában nem támogatható a rezsicsökkentés. A jelenleg a Tisza EP-képviselőként tevékenykedő politikus arról is beszélt egy közelmúltbeli nyilatkozatában, hogy Magyarországon a víz túl olcsó, ami nem ösztönöz a takarékoskodásra. Így tehát két „érve” is van a vízdíjak emelése mellett.

Ez persze nem igazán meglepetés, hiszen Gerzsenyi már 2023-ban azzal dicsekedett, hogy évek óta támadja a magyarországi rezsicsökkentést.