Zajlik az elnökválasztás első fordulója Lengyelországban

Megkezdődött vasárnap reggel az elnökválasztás első fordulója Lengyelországban. Felmérések szerint a tizenhárom jelölt közül a kormánypárti jelölt, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester, valamint a legerősebb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság támogatásával pályázó Karol Nawrocki a két fő esélyes.

A szavazóhelyiségek 7 órától 21 óráig tartanak nyitva; több mint 32 ezer helyszínen közel 29 millió választásra jogosult szavazópolgár voksolhat, ebből több mint 500 ezren külföldön. Az esti zárás pillanatában a szavazóhelyiséget elhagyók megkérdezésével készített, úgynevezett exit poll becslést közölnek a várható eredményről – írja az MTI.

A legtöbb felmérés szerint 60 százalék feletti részvételi arányra lehet számítani.

Az előző, 2020-as elnökválasztás első fordulójában a jogosultak 64,5 százaléka járult az urnákhoz. A kormánykoalíció pártjai összesen három elnökjelöltet állítottak, közülük a legnagyobb támogatottságot Rafal Trzaskowski élvezi, aki a fő kormányerő, a Polgári Koalíció jelöltje.

Trzaskowski az előző, 2020-as elnökválasztáson is indult, a második fordulóban szoros versenyben maradt alul a most a második elnöki ciklusát töltő, ezért újra már nem választható Andrzej Dudával szemben.

Trzaskowski fő riválisa a Jog és Igazságosság párt támogatásával induló Karol Nawrocki történész, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) vezetője, aki a legnagyobb lengyelországi szakszervezet, a Szolidaritás hivatalos támogatását is élvezi. A választás harmadik fő esélyese Slawomir Mentzen, az ellenzéki Konföderáció jelöltje.

A voksolás idején kampánycsend van érvényben.

Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást. Második fordulót akkor rendeznek, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét. Az idei esetleges második fordulót június 1-re tűzték ki.

A lengyel államfőnek nem pusztán ceremoniális jogosítványai vannak. Szava van a külpolitikában, ő a hadsereg főparancsnoka. Megvétózhatja a parlament által elfogadott törvényeket, és az elnöki vétót a szejm újabb szavazáson csak háromötödös többséggel utasíthatja el.

Lengyelország szerdán közölte, hogy leleplezett egy esetleges kísérletet az elnökválasztási kampány befolyásolására, amely külföldről finanszírozott Facebook-hirdetéseken keresztül valósulhatott meg — ezt az állítást azonban a közösségi médiumként szolgáló platform vitatta. Az ügyben az egykor Datadat néven ismert magyar vállalat neve is felmerült.

Az európai kormányok fokozott figyelemmel kísérik a választási beavatkozás lehetőségét, miután Románia decemberben lemondta az éppen zajló elnökválasztást az orosz beavatkozás vádja miatt, amit Moszkva tagadott. A lengyel választás első fordulóját vasárnap tartják, ahol a liberális varsói polgármester, Rafal Trzaskowski — aki a kormányzó Polgári Platform párt vezető politikusa —, a Nemzeti Emlékezet Intézetét irányító történész, Karol Nawrocki, valamint a szélsőjobboldali nacionalista Slawomir Mentzen mérkőzik meg egymással.

A lengyel kibervédelemmel foglalkozó nemzeti kutatóintézet, a NASK közleménye szerint „dezinformáció-elemző központjuk olyan politikai hirdetéseket azonosított a Facebook platformján, amelyek finanszírozása külföldről történhetett. A tartalmakat Lengyelországban jelentették meg.”

A közlemény szerint a kampányban részt vevő hirdetési fiókok az elmúlt hét napban többet költöttek politikai anyagokra, mint bármely választási bizottság. Az intézet azonban nem nevezte meg, melyik országból származhatott a finanszírozás.

A botrány középpontjában az OKO Press beszámolója szerint két Facebook-oldal áll, amelyeket március végén hoztak létre: a „Wiesz Jak Nie Jest” („Tudod, hogy nem így van”) és a „Stół Dorosłych” („Felnőttek asztala”). Ezek az oldalak csupán 422 követővel rendelkeznek, adminisztrátoraik kiléte ismeretlen, és a hozzájuk tartozó weboldalakon hamis címeket és nem működő telefonszámokat adtak meg.

A lengyel sajtó Szigetvári Viktor cégét, az egykor Datadat néven ismert – mostani nevén: Estratos Digital –  vállalkozást is megemlítette.

A beszámolók szerint a cégnek köze lehet a két Facebook-oldalhoz, amelyek videóit több százezer zlotyval hirdették a Facebookon. Hasonló állásponton van Krzysztof Gawkowski digitális ügyekért felelős miniszter is, aki szerdán elmondta, hogy „több százezer zlotyt” költöttek el a hirdetésekre, de hozzátette: egyelőre nem tudja, hogy Oroszország áll-e a kampány mögött.

Április 10. óta a két említett oldalt politikai videók árasztották el, amelyekben látszólag hétköznapi emberek beszélnek a választásról. Ezek a tartalmak élesen bírálják Karol Nawrockit, valamint Slawomir Mentzentet is, ugyanakkor pozitívan mutatják be Rafał Trzaskowskit.

Nem kommentálják

Szigetvári Viktor a Telexnek azt nyilatkozta: „Lengyelországban számos ügyfele van osztrák cégünknek, sokféle munkát végzünk, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal”, de „ezen túlmenően nem kívánjuk kommentálni a megjelenteket”.

A Facebook anyavállalata, a Meta, szóvivőjén keresztül visszautasította a külföldi beavatkozással kapcsolatos állításokat.

„Bárki, aki közéleti, választási vagy politikai témájú hirdetéseket szeretne megjelentetni a platformjainkon, egy ellenőrzési folyamaton megy keresztül, amelynek során igazolnia kell személyazonosságát és azt, hogy az adott országban él, ahol a hirdetéseket meg kívánja jeleníteni” — mondta a szóvivő.

A NASK közölte, hogy a Meta a bejelentést követően letiltotta a szóban forgó hirdetéseket, a Meta szóvivője azonban a Reutersnek küldött e-mailben azt állította, hogy ez nem igaz, a hirdetések nem lettek blokkolva.

A NASK közlése szerint

a hirdetések látszólag az egyik jelöltet támogatták, valójában azonban éppen annak a jelöltnek árthattak, és a céljuk az ország destabilizálása lehetett.

Andrzej Kozłowski, a NASK narratívaelemző és tényellenőrző csoportjának vezetője az állami TVP Info hírcsatornának nyilatkozva elmondta, hogy a hirdetések Nawrocki és Mentzen lejáratására irányultak, miközben látszólag Trzaskowskit támogatták, de ez akár provokáció is lehetett.

A NASK közölte, hogy értesítette a Lengyel Belső Biztonsági Ügynökséget, és már folyik a hirdetések eredetének és finanszírozásának felderítése. Lengyelország korábban már jelezte, hogy Ukrajna támogatásának központjaként kiemelt célpontja lehet az orosz kémkedésnek, szabotázsnak és kibertámadásoknak.

Gawkowski nemrég úgy nyilatkozott, hogy Lengyelország „példa nélküli beavatkozási kísérlettel” néz szembe az orosz fél részéről.