Krausz Gábor
Az Európai Bizottság az orosz gázvásárlások felmondására kényszerítené a tagállamok cégeit. Brüsszel Magyarország energiabiztonságát veszélyezteti.
Brüsszel keresi a módját annak, hogy az európai gázimportőrök milliárdos kártérítés fizetése nélkül felmondhassák a Gazprommal és a magánbeszállítókkal, például a Novatekkel kötött meglévő szerződéseiket. A cél az orosz gáztól való teljes függetlenség elérése 2027-re. Dan Jorgensen energiaügyi biztos kedden bejelentette, hogy a tagállamoknak 2027 végéig minden orosz energetikai beszerzést le kell állítaniuk. Ez azonban fenyegeti hazánk energiabiztonságát, és a gázárak emelését fogja okozni.
Az olajjal ellentétben jelenleg nincsenek uniós szankciók az orosz gázzal szemben, mivel ehhez mind a 27 uniós tagállam beleegyezésére lenne szükség. A most ismertetett megoldás ezt kerülné meg, ugyanis Magyarország és Szlovákia elutasítja a szigorú intézkedéseket, mivel nagymértékben függenek az orosz vezetékes gáztól. Ráadásul Franciaország, Spanyolország és Belgium is profitál az orosz cseppfolyósított földgázból.
Eközben az energetikai cégek egy ideje arról beszélnek, hogy a vállalatok abban a pillanatban, amikor az jogilag lehetséges és politikailag elfogadható, több orosz üzemanyagot kezdenek el szállítani Európába.
„Az orosz energia iránti vágyat költségmegfontolások vezérlik” – mondta Maria Shagina, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének szankciószakértője a POLITICO-nak.
„Az EU tagállamai aggódnak a versenyképesség és az ipar leépítése miatt, így az olcsó orosz energia a közelgő békemegállapodás hátterében ismét vonzóvá válik.”
Az EU tervét, amelyet a tisztviselők „útitervnek” neveznek, eredetileg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke új ciklusának egyik legfontosabb prioritásaként ígérték.
Hortay Olivér a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágvezetője szerint Brüsszel tervezett lépése katasztrofális gazdasági és társadalmi következményekkel járna. A háború előtt Oroszországból érkezett az EU gázellátásának 40 százaléka. Az arány a tavalyi évre 20 százalék alá csökkent, ami a gáz tőzsdei átlagárát a korábbiak kétszeresére emelte. Mostanra egy európai iparvállalatnak ötször annyit kell fizetnie a gázért, mint egy amerikainak, ami földbe állította az EU versenyképességét. A társadalmi hatások szintén lesújtóak: az érintett időszakban 5-ről 23 százalékra emelkedett azoknak az uniós polgároknak az aránya, akik fűtési nehézségekkel küzdenek.
A brüsszeli terv egy újabb kétszeres áremelkedést idézne elő. Joggal merül föl a kérdés: mégis miért kellene az európaiaknak mindezt vállalniuk? - írta Hortay Olivér.
Szijjártó Péter külügyminiszter szerint az Európai Bizottság az orosz energiahordozók importjának betiltásával többek között Magyarországgal fizettetné meg Ukrajna esztelen és mérhetetlen támogatásának árát."Mi ezt visszautasítjuk, mi nem vagyunk hajlandók megfizetni az Ukrajnába irányuló esztelen és mérhetetlen támogatások árát. Nem vagyunk hajlandók megfizetni Ukrajna extra gyors európai uniós csatlakozásának az árát" - tette hozzá.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy az Európai Bizottság ezen döntése súlyosan sérti az európai országok, így Magyarország szuverenitását is, hiszen a közösségi jogszabályok világosan rendelkeznek arról, hogy minden tagállam saját maga dönthet arról, hogy milyen energiahordozókat használ, és azokat honnan vásárolja. "Ez az európai bizottsági döntés súlyosan veszélyezteti Magyarország energiaellátásának biztonságát is, mert az energiaellátás kérdése nem politikai ügy, hanem egy kőkemény fizikai kérdés. Onnan lehet földgázt és onnan lehet kőolajat vásárolni, ahonnan vezetékek jönnek ide. Ahonnan nem jönnek vezetékek, onnan nem lehet sem kőolajat, sem földgázt vásárolni" - figyelmeztetett.