Csakazért is megpróbálják betiltani az AfD-t

Bréma tartományi rangú város vezetése úgy döntött, hogy szövetségi szinten fogja kérelmezni, hogy kezdjék meg az Alternatíva Németországért (AfD) párt betiltására irányuló eljárást a Szövetségi Alkotmánybíróságnál. Ez az első alkalom az ország történetében, hogy egy tartományi kormányzat lépne fel egy parlamenti párt jogi megszüntetéséért.

A Brémát vezető koalíció – szociáldemokraták, zöldek és baloldaliak – közösen nyújtották be az indítványt amelyet helyi kereszténydemokrata politikusok is támogattak. Vezetőjük, Andreas Bovenschulte szerint a cél az, hogy „ne vádolhassák őket késlekedéssel, amikor a demokrácia védelméről van szó”. A döntés hátterében a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) nemrégiben hozott határozata áll: a hivatal „bizonyítottan szélsőjobboldalinak” minősítette az AfD-t, amire válaszul a párt politikai üldöztetésről beszélt és jogi lépéseket tett.

A német politikai közvéleményben komoly vita zajlik arról, mennyire hatékony vagy éppen veszélyes eszköz egy ilyen drasztikus lépés. A múlt tanulságaiból kiindulva többen attól tartanak, hogy az intézményes tiltási kísérletek inkább erősíthetik az AfD-t,

A brémai indítvány megosztja az országos politikát. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselője, Hendrik Wüst szerint csak „megkérdőjelezhetetlen bizonyítékokkal” lehet csak szó a betiltásról. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője, Markus Söder úgy fogalmazott:

„Az AfD-t nem betiltani kell, hanem politikailag legyőzni.”

A betiltás felé mutató kisebb lépések már most megjelentek. Két AfD-képviselőt kizártak egy hivatalos, Szerbiába induló külügyi delegációból, azzal az indokkal, hogy egy szélsőségesként besorolt párt nem képviselheti Németországot külföldön.

Emellett több tartomány vizsgálja, hogy az AfD-tagság összeegyeztethető-e a közszolgálati dolgozói státusszal, például bírók, rendőrök vagy tanárok esetében.

Az AfD vezetői, Alice Weidel és Tino Chrupalla a pártjukat rossz színben feltüntető döntéseket politikai támadásként értelmezik, és pert indítottak az alkotmányvédelmi hivatal ellen, amit szerintük a belügyminisztérium irányít politikai alapon.

Németországban jogilag egy párt betiltására három szereplő jogosult: a Bundestag (alsóház), a Bundesrat (felsőház) és a szövetségi kormány – a döntést pedig kizárólag a Szövetségi Alkotmánybíróság hozhatja meg, kétharmados többséggel. Egy ilyen eljárás során tehát a politikusok kezdeményezhetnek, de a döntés kizárólag a bíráké.

Az AfD a februári német választáson 20,8 százalékkal a második helyen végzett, azóta pedig az ország legerősebb pártjává erősödött. Továbbra is nyitott a kérdés, hogy hogyan hat a demokrácia stabilitására és az AfD további növekedésére a párt hatósági eszközökkel való korlátozása. A betiltási kísérlet fokozhatja azt az elitellenes érzést, amely eddig is nagy szerepet játszott az AfD felemelkedésében.

Az Alternatíva Németországért (AfD) párt hétfőn bírósági keresetet nyújtott be a kölni közigazgatási bíróságon a német alkotmányvédelmi hivatal (BfV) döntése ellen, amely a pártot hivatalosan is szélsőjobboldalinak minősítette. Amíg a bíróság dönt az AfD panaszáról, addig a német alkotmányvédelmi hivatal nem szélsőséges szervezetként tartja nyilván a pártot.

A német titkosszolgálat felfüggesztette az AfD szélsőséges szervezetként való besorolását – írja a Reuters. A felfüggesztés addig tart, amíg a kölni bíróság nem dönt a párt panaszáról, amit a német alkotmányvédelmi hivatal múlt heti döntése ellen nyújtottak be.

„Ez az első lépés a tényleges felmentésünk felé és a szélsőségesség vádjának megszüntetésére”

– közölték Tino Chrupalla és Alice Weidel pártelnökök közös nyilatkozatukban.

Az alkotmányvédelmi hivatal három évig tartó, részletes vizsgálat után úgy ítélte meg, hogy az AfD etnikai alapú népfogalma sérti az emberi méltóságot, és szembemegy az alkotmányos renddel – írta a Bloomberg. A hivatal ezzel felhatalmazást kapott arra, hogy a pártot a demokráciát veszélyeztető szervezetként kezelje, így titkosszolgálati eszközöket, például lehallgatást, pénzügyi vizsgálatot és fedett megfigyelést alkalmazzon vele szemben.

Az AfD ezzel szemben azt állítja, hogy politikai indíttatású döntésről van szó, amely célja a versenytárs kizárása a politikai küzdőtérről.

Az Alternatíva Németországért (AfD) szélsőjobboldaliként való hivatalos minősítése példátlan nemzetközi viszályt robbantott ki. Marco Rubio amerikai külügyminiszter zsarnoki módszerekkel vádolja Berlint, J.D. Vance amerikai alelnök az AfD megsemmisítésére mozgásba lendülő német bürokráciát emleget, Elon Musk kormányzati ügynökségvezető pedig a demokrácia elleni extrém támadásként értelmezi a történteket. A német külügyminisztérium eközben a demokrácia védelmére hivatkozik a döntést illetően.

Az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio éles hangnemben kelt ki a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) döntése nyomán. Május 2‑án a BfV „bizonyítottan szélsőjobboldali” alkotmányellenes pártnak minősítette az Alternatíva Németországért (AfD) pártot, ezzel felhatalmazva a hatóságokat a széles körű titkosszolgálati eszközök alkalmazására.

Rubio külügyminiszter példátlanul kemény hangú üzenetet tett közzé: szerinte Berlin lényegében elnyomó gépezetet működtet, amely a demokratikus ellenzék megfigyelésére használja fel az államapparátust.

„Németország épp most adott extra hatalmat a titkosszolgálatának az ellenzék megfigyelésére. Ez nem demokrácia, hanem álcázott zsarnokság” – írta a külügyminiszter az X‑en.

Rubio a véleményét azzal is kiegészítette, hogy az AfD-vel szemben valójában a német kormányzó pártok eszméi a szélsőségesek. Úgy fogalmazott:

„Ami igazán szélsőséges, az nem a népszerű AfD – amely a második helyen végzett a legutóbbi választásokon –, hanem a rendszer halálos, nyitott határokat fenntartó bevándorlási politikája, amelyet az AfD ellenez. Németországnak helyes útra kellene térnie.”

A BfV minősítése az első lépés lehet Németország legnépszerűbb pártjának betiltása felé. A döntés feljogosítja a hatóságokat a lehallgatásokra, valamint fedett informátorok bevetésére és az AfD körüli pénzmozgások vizsgálatára.

A német külügy reagált, az amerikai vezetők pedig újabb elítélő nyilatkozatokat tettek közzé

Rubio kirohanása nyomban külpolitikai konfliktussá dagadt: a német külügy a közösségi médiában reagált, leszögezve, hogy „ez a demokrácia” működése, és a végső szót független bíróságok mondják majd ki.

„Történelmünkből megtanultuk, hogy a jobboldali szélsőségességet meg kell állítani” – írták.

A botrányos döntés után a Fehér Ház legfőbb szereplői sem maradtak csendben. Az Egyesült Államok alelnöke, J.D. Vance a keletnémet elnyomáshoz hasonlította a történteket.

„Az AfD a legnépszerűbb párt Németországban, Kelet-Németországban pedig messze a legnépszerűbb. Most a bürokrácia megpróbálja elpusztítani őket. A Nyugat közös erővel bontotta le a berlini falat, de most újraépítik azt – nem a szovjetek vagy az oroszok, hanem a német rendszerpártok.”

A Szilícium‑völgyből Elon Musk is csatlakozott a bírálókhoz, aki a „demokrácia elleni szélsőséges támadásként” nevezte a párt betiltását célzó intézkedéseket.

Az AfD társelnöke, Alice Weidel is reagált a kialakult helyzetre.

A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal egy „erősen átpolitizált ügynökség, amely az SPD és a CDU utasítására dolgozik”,

és a döntés a politikai verseny kiiktatására szolgál. A párt alkotmányjogi panasszal és nemzetközi fórumokhoz fordulással készül válaszolni – nyilatkozta Weidel.

A Washington és Berlin között kialakuló nyilvános csörte a transzatlanti kapcsolatok egyre mélyülő töréseit jelzi.

Egyelőre megjósolhatatlan, hogyan reagál a német közvélemény: túlkapásként vagy jogos beavatkozásként értékeli-e a demokratikus intézményrendszer fellépését,

de a közvélemény-kutatási adatokból mindez rövidesen kiderülhet.