Trump szerint valaki finanszírozza a Los Angeles-i zavargásokat

Trump elnök és Pete Hegseth védelmi miniszter kedden ellátogatott Fort Braggbe, az Egyesült Államok legnagyobb katonai létesítményébe, miután a Nemzeti Gárdát és amerikai tengerészgyalogosokat vezényeltek a Los Angeles-i tüntetésekre válaszul.

Trump: Ki fogjuk deríteni, hogy ki finanszírozza a támadást

Fort Bragg-i beszédében Donald Trump a tüntetéseket „a béke, a közrend és a nemzeti szuverenitás elleni teljes körű támadásnak” nevezte, és azt állította, hogy azokat „külföldi zászlókat viselő lázadók hajtják végre azzal a céllal, hogy folytassák országunk elleni külföldi inváziót”. Megfogadta, hogy „felszabadítja” Los Angelest - foglalta össze tudósításában a CBS News.
„A hadsereg hőseinek generációi nem azért ontották vérüket távoli partokon, hogy aztán itthon nézzék végig, ahogy országunkat elpusztítja az invázió és a harmadik világ törvénytelensége” – mondta az elnök. Trump hozzátette: „az egyetlen zászló, amely diadalmasan fog lengeni Los Angeles utcáin, az amerikai zászló.”  Az elnök azt is kijelentette, hogy az amerikai zászló elégetését végzőket egy év börtönbüntetéssel sújthatják.
A tengerészgyalogság tagjai kedden megérkeztek a Los Angeles-i körzetbe – mondta egy védelmi tisztviselő a CBS Newsnak –, miután a hadsereg hétfőn mintegy 700 aktív szolgálatot teljesítő tengerészgyalogost mozgósított. A Pentagon közölte, hogy a tengerészgyalogosok „zökkenőmentesen integrálódnak” a Nemzeti Gárda csapataival a „szövetségi személyzet és a szövetségi vagyon” védelme érdekében. 
 

Donald Trump bejelentette, hogy a katonaság mindaddig Los Angelesben marad, amíg fennáll a veszély, miközben a város vezetése a bevándorlásellenes intézkedések nyomán kirobbant tüntetések miatt kijárási tilalmat és veszélyhelyzetet rendelt el.

Az amerikai elnök újságírók előtt a Fehér Házban elítélte a Los Angelesben péntek óta zajló, erőszakossá fajult tüntetéseket. Donald Trump arról is beszámolt, hogy hétfőn mintegy negyedórás telefonbeszélgetést folytatott Gavin Newsom kaliforniai kormányzóval.

Az elnök beszámolója szerint az amerikai tagállam vezetőjét sürgette, hogy szüntessék meg a zavargásokat.

Hozzátette, hogy a nemzeti gárda mozgósításával segíteni akarta a helyi hatóságokat, hogy úrrá legyenek a helyzeten. Donald Trump úgy vélte, hogy amennyiben a katonaság nem jelent volna meg, akkor Los Angeles mostanra „leégett volna”. A zavargásokban résztvevőket fizetett zendülőnek és agitátornak nevezte.

(Fotó: MTI/EPA/Allison Dinner)

Donald Trump hétfőn jelentette be, hogy a szombaton mozgósított 2000 kaliforniai nemzeti gárda tag után újabb 2000 gárdistát vezényelnek ki, és azt is közölte, hogy 700 tengerészgyalogos is a helyszínre érkezik támogató feladatokat ellátni.

Gavin Newsom szerint a szövetségi kormány törvénytelenül avatkozott be, és „káoszt okozott” azzal, hogy a nemzeti gárdát irányította a zavargások helyszínére.

A demokrata párti politikus hétfőn egy kaliforniai szövetségi bírósághoz fordult, gyors beavatkozást kérve, a kormányzat intézkedésének felfüggesztése érdekében. „Trump az Egyesült Államok katonaságát amerikai polgárok ellen fordítja. A bíróságnak azonnal meg kell állítania az illegális cselekedetet” – fogalmazott a kormányzó a közösségi médiában megjelent bejegyzésében.

„A hivatalban lévő elnök égbekiáltó hatalmi visszaélése olaj volt a tűzre, amivel veszélybe sodorta az itt élőket, a rendőrtiszteket és a Nemzeti Gárdát is”

– mondta Newsom videoüzenetében.

A demokrácia támadás alatt áll – szögezte le a kormányzó.

Válaszul Trump arra utalt, hogy Newsomot le kellene tartóztatni.

Hirdetés

(Fotó: MTI/AP/Ethan Swope)

A bevándorlási hatóság intézkedései elleni tüntetések negyedik éjszakáján Los Angeles belvárosában több helyszínen ezrek gyűltek össze, utcákat zártak le, a tömeg egy része üzleteket fosztott ki, köztük egy elektronikai cég szalonját, valamint egy ékszerüzletet.

A éjszakai zavargásokról szóló összefoglaló szerint az incidensekben két rendőr megsebesült, mindkettőjük sérüléseit kórházban látták el.

A Los Angeleshez közeli Santa Ana városban a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel, akik könnygázt, és villanógránátot vetettek be. A tömeg hangadóit a hatóság kiemelte és őrizetbe vette – számol be róla az MTI.

A helyi idő szerint kedd estétől szerda hajnalig érvényben lévő tilalomra a város szívében zajló tüntetések miatt van szükség

– jelentette ki sajtótájékoztatóján Karen Bass, hozzátéve, hogy az illegális bevándorlók felkutatását célzó razziák elleni tiltakozásokon jelentős anyagi károk keletkeztek, a feldühödött emberek például üzleteket is megrongáltak.

„A rendfenntartó szervek őrizetbe vesznek mindenkit, aki a tilalmat megszegi”

– figyelmeztetett.

A polgármester szerint a tiltakozások nagyjából öt belvárosi utcára összpontosulnak, de az erőszak és a fosztogatás miatt elrendelte a kijárási tilalmat. A rendőrség tájékoztatása szerint 197 embert vettek őrizetbe kedden. A polgármester mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a tiltakozók nagy része békésen tüntet, a rendbontásért és fosztogatásokért pedig „agitátorok” kis csoportját tette felelőssé.

Los Angelesben napok óta zajlanak tiltakozások a biztonsági erők razziái ellen.

A megmozdulásokra válaszul Donald Trump elnök a nemzeti gárdát is mozgósította, valamint 700 tengerészgyalogost is a helyszínre küldött azzal az indokkal, hogy a helyzet kicsúszott a helyi hatóságok ellenőrzése alól.

(Fotó: MTI/EPA/Caroline Brehman)

Trump az Észak-Karolina állambeli Fort Bragg támaszponton elmondott beszédében a tüntetőket „idegen zászlót lengető lázongóknak” nevezte, akiknek célja az ország megszállása. A tüntetéseken többen mexikói zászlókkal vonultak fel.

„Amit Kaliforniában láthatnak, az a béke, a közrend és a szuverenitásunk elleni teljes körű támadás”

– jelentette ki.

Az elnök fogadkozott, hogy „fel fogják szabadítani Los Angelest”. „Ezek állatok, de büszkén lengetik más országok zászlóit; nem az amerikai zászlót. Azt csak felgyújtják” – fogalmazott.

Kristi Noem belbiztonsági miniszter vasárnap a zavargásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy nem fogják megengedni „2020 megismétlődését”, ezzel a George Floyd halála után Minnesotából kiindult, országossá vált zavargáshullámra utalt.

Gavin Newsom, Kalifornia állam kormányzója törvénytelennek nevezte azt, hogy a szövetségi kormány a Nemzeti Gárdát mozgósította.

A demokrata politikus közölte, hogy hivatalosan kezdeményezte a védelmi miniszternél az egységek visszavonását az utcákról, valamint azt, hogy a gárda feletti rendelkezés visszakerüljön a kormányzói kézbe.

Gavin Newsom a szövetségi kormánynak a rend helyreállítása érdekében hozott intézkedését az „állami szuverenitás megsértésének” nevezte, valamint azt állította, hogy „nem volt problémánk addig, amíg Trump be nem avatkozott”.

Kamala Harris volt alelnök, korábbi kaliforniai szenátor és főügyész „elképedésének” adott hangot közleményében, a történtekért a Trump-adminisztrációt tette felelőssé, és „kegyetlen” politikai programként jellemezte a kormányzat fellépését.

A Los Angeles-ben történteket „túlnyomóan” békés tüntetésként írta le.

A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vasárnap 50 ezer dollárig terjedő nyomravezetői díjat ajánlott fel annak, aki segít azonosítani egy maszkos tüntetőt, aki a szombati megmozduláson a hatósági járműveket kődarabokkal dobálta, összetűzésbe keveredett szövetségi hatóság tagjával, valamint „szövetségi tulajdonban okozott kárt”. A férfiról fényképet is közzétettek.

A tüntetők szombaton a Los Angeles megyében fekvő Paramount városban akadályokat emeltek az utcán, gyújtogattak és járműveket rongáltak meg.

(Fotó: MTI/EPA/Allison Dinner)

Los Angeles-ben pénteken kezdődtek a zavargások, amikor a Bevándorlási és Vám-végrehajtás (ICE) szövetségi szervezet ügynökei átfogó műveletet indítottak a kaliforniai nagyvárosban illegális bevándorlók letartóztatására, akiknek egy része bűncselekmény elkövetése miatt már a rendőrség látókörében volt.

A tüntetők a Trump-adminisztráció kitoloncolásra és határőrizet-szigorításra építő bevándorlás-politikája ellen vonultak az utcára.

A tömegben a felvételek szerint mexikói és dél-amerikai országok zászlói voltak láthatók, de az Izrael-ellenes tüntetéseken megszokott palesztin zászló is feltűnt. Voltak akik már Kalifornia állam kiválását sürgették az USA-ból.

Donald Trump amerikai elnök újabb lépést tett szigorú bevándorláspolitikájának megvalósítása felé: elrendelte, hogy a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) legalább 20 000 új rendőrt mozgósítson az illegálisan az Egyesült Államokban tartózkodó személyek kitoloncolásának támogatására – közölte a BBC.

A lépés az úgynevezett „Hazatérés Projekt” része, amely a migránsokat önkéntes távozásra ösztönzi, és alternatívát kínál a hatósági kitoloncolással szemben.

Az új irányelv szerint a szövetségi kormány repülőjegyet és 1000 dolláros „kilépési bónuszt” is biztosít azoknak, akik önként hagyják el az országot, és az elnök ígérete szerint ezek az emberek a jövőben legális úton visszatérhetnek az Egyesült Államokba – ellentétben azokkal, akiket kényszerrel toloncolnak ki, mert számukra végleg megszűnik a visszatérés lehetősége.

Trump egy videóüzenetben kiemelte, hogy célja „a lehető legkönnyebbé tenni” az ország elhagyását. A migránsoknak a CBP Home nevű új kormányzati mobilalkalmazáson keresztül kell regisztrálniuk, amelyet a Trump-adminisztráció indított, miután megszüntették a Biden-kormány CBP One nevű appját, amely – Trump szerint – több százezer illegális bevándorlónak nyitott ajtót az Egyesült Államokba.

„Választhatják az önkéntes és könnyebb utat, vagy maradhat a hatósági kitoloncolás, ami kemény és nem kellemes” – fogalmazott az elnök.

A DHS jelenleg 6100 kitoloncolási tisztet és 750 asszisztenst foglalkoztat, de Trump szerint ez nem elegendő,

ezért Trump felszólította a helyi és állami rendvédelmi szerveket, valamint a Nemzeti Gárdát, hogy segítsenek a határellenőrzésben.

Donald Trump már a 2024-es elnökválasztási kampányában is egy hatalmas, tömeges deportálási műveletet ígért, és leszögezte, hogy a migránsok kitoloncolása lesz az egyik fő prioritás, amely során milliókat küldenének haza azok közül, akik „törvénytelenül” tartózkodnak az országban. A most bejelentett intézkedések – köztük a rendőri létszám növelése és az önkéntes kiutazás ösztönzése – ennek a kampányígéretnek az első gyakorlati lépései lehetnek.

Trump adminisztrációja több bírósági akadállyal is szembesült, ugyanis megtámadtak már más kitoloncolási módszereit is az amerikai elnöknek. Többek között azt is, amikor a 18. századi idegen ellenségekről szóló törvényt alkalmazta a venezuelai migránsok kitoloncolására,  akiket a kormányzata bandatevékenységgel vádolt. A hónap elején Fernando Rodriguez, az Egyesült Államok kerületi bírója – akit Trump nevezett ki Texasban – úgy ítélte meg, hogy a kormányzati intézkedés „jogellenes” volt.

Az elnök azonban most kiáll az önkéntes kitelepítésről szóló határozata mellett, és továbbra is hangoztatta:

„Az Amerikában illegálisan tartózkodó bevándorlók büntetésekkel nézhetnek szembe, beleértve a jelentős börtönbüntetést, a hatalmas pénzbírságokat, a teljes vagyon elkobzását, a teljes bér letiltását, a szabadságvesztést, valamint a hirtelen kitoloncolást egy, a mi belátásunk szerinti helyen és módon”.

Trump szigorú retorikája, az önkéntes hazatéréshez csatolt „második esély” ígérete, valamint az elítéltek külföldi börtönökbe szállítása mind azt jelzi, hogy a bevándorlás kérdése továbbra is Trump politikájának központi eleme maradt megválasztása után is,  a 2025-ös ciklusban.