Mit végzett Trump elnök az első 100 napon?

Donald Trump amerikai elnök szemmel láthatóan elemében érezte magát újabb elnöki ciklusa első 100 napjában. Célja már nem csupán az amerikai politika átformálása, hanem a rendszer teljes újraértelmezése. A leltárt a hirado.hu készítette el.

A végéhez közeledik Donald Trump amerikai elnök újabb elnöki ciklusának első 100 napja. Az eltelt időszak jelentősen különbözik első elnöki ciklusának kezdetétől. Míg a 2016-os elnökválasztási győzelem után sokszor előfordult, hogy káosz és gyakran váltakozó irányú döntések borzolták a kedélyeket, addig a mostani 100 nap mérlegén egyértelműen érződik, hogy az amerikai elnök négy éven át készült arra, hogy újra elfoglalhassa hivatalát.

Donald Trump természete ezúttal is nehezen kiszámítható, kormányzási stílusa előre nem látott meglepetésekkel van tele, azonban úgy tűnik, hogy ezúttal komoly stratégiát követ. A terve végrehajtásában pedig ezúttal egy alaposabban megválogatott csapat is segíti.

I. – szimbolikus lépések

Trump már első napjaiban átrendezte a Fehér Házat. Lincoln portréját kiemelte, és saját portréját is elhelyezte az Ovális Irodában. A Mexikói-öböl nevét hivatalosan is Amerikai-öböl névre keresztelte át, valamint új, 100 láb magas zászlórudakat állíttatott fel a Fehér Ház északi és déli kertjében, ezzel is hangsúlyozva a megváltozott korszakot.

Donald Trump amerikai elnök újságírókkal beszél, miután aláírt egy nyilatkozatot, amely február 9-ét az Amerikai-öböl napjává nyilvánítja – fotó: MTI/AP/Ben Curtis

II. – közigazgatási átalakítás

Az első Trump elnökség egyik legnagyobb korlátja az volt, hogy az elnök gyakran nem tudott kihez nyúlni, ha egyszerre akart megbízható és hozzáértő embereket kinevezni a közhivatalok élére, ám ez most másképp alakul. Sokszor intézményi átalakításokkal is együttjárva Trump megerősítette a végrehajtói hatalmat. Tizenhét ügynökség és hivatal éléről bocsátotta el annak addigi vezetőit, helyükre pedig többnyire hozzá hűséges republikánus kötődésű szakértőket ültetett.

Elon Musk (b) kiemelkedő epizódszerepet kapott az amerikai közigazgatás átalakításában Donald Trumptól (j). – fotó: Andrew Harnik/Getty Images

Az Elon Musk milliárdos üzletember által vezetett Kormányzati Hatékonysági Hivatal (DOGE) 75 ezer szövetségi alkalmazottat bocsátott el, miközben megszüntették az USAID névre hallgató nemzetközi támogatási programot. A DOGE által végzett átalakítások eddig több mint évi 160 milliárd dollár megtakarítását tették lehetővé. Az új adminisztráció elrendelte az állami adatbázisok összevonását is, hogy minden amerikai állampolgárról egyetlen központosított rendszerből elérhetőek legyenek a legfontosabb adatok.

III. – kegyelmek és igazságügyi reformok

Trump valamennyi 2021 január 6-i (Capitolium ostroma kapcsán) elítéltnek kegyelmet adott. Rengetek új ügyészt nevezett ki, akik politikailag a konzervatív oldalhoz állnak közelebb.

IV. – kereskedelmi háború és gazdasági átalakulás

Az amerikai elnök szinte az egész világgal szemben 10 százalékos vámokat vezetett be, Kínával szemben pedig már 145 százalékos vámok kivetésénél tart, ezzel pedig az egész világgazdaság működése felbolydult. A piacon komoly pánik uralkodik, az intézkedések komoly félelmeket keltettek egyes befektetői körökben, néhol jelentős tőzsdei visszaesést, vagy kötvénypiaci válságot okozva.

Washington, 2025. április 3.Donald Trump amerikai elnök aláírja az amerikai kereskedelmi partnerekkel szembeni új, kölcsönösségi vámokat bevezető rendeletet a washingtoni Fehér Házban 2025. április 2-án – fotó: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo

V. – Amerika az első

A külügyekben Trump új viszonyokat teremtett. Nyilvánosan helyre tette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, Oroszországgal szemben pedig hivatali elődjéhez képest megengedőbb politikát folytat, miközben igyekszik békét teremteni.

Donald Trump amerikai elnök (j) ukrán partnerét, Volodimir Zelenszkijt utasítja rendre a washingtoni Fehér Ház Ovális Irodájában 2025. február 28-án – fotó: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo

Az amerikai elnök elutasítja a NATO eddigi egyoldalú szövetségi politikáját, és sikeres gyakorol nyomást annak érdekében, hogy az európai szövetségesek növeljék védelmi kiadásaikat. Az Egyesült Államok nyíltan törekszik Grönland megszerzésére, és a Panama-csatorna visszaszerzésére, valamint újra tárgyalásokba kezdett Iránnal.

VI. – kultúrharc az erőltetett sokszínűség és a woke ellen

A belpolitika terén kulturális háborúk és társadalmi átalakulás bontakozott ki. Trump szövetségi szinten eltörölte a sokszínűség, egyenlőség, befogadás (DEI) névre hallgató poztitívan diszkrimináló szabályokat és programokat, kizárta a transznemű indulókat a női sportokból, bejelentette az aranykártya névre hallgató gyorsított letelepedési vízumtervet programját, valamint az állami Medicaid-programokban betiltotta a nemváltó műtétek kiskorúak számára történő finanszírozását.

VII. – média és akadémiai csata

Trump növelte az ellenőrzését a nyilvánosság felett azáltal, hogy a renitensnek ítélt hagyományos médiumokat szorított a háttérbe a Fehér Házból való kitiltásukkal, míg mozgalmához kötődő új médiumok kerülhettek be a hírek körforgásába. Az Amerika Hangja és más kormányzati médiumok költségvetését radikálisan lecsökkentette, miközben több elitegyetemmel, például a Harvarddal és nagy jogi irodával szemben is jelentős nyomást gyakorol.

VIII. – kómában az ellenzék

Bár Trump népszerűsége csökkent az első 100 napban és a volt demokrata amerikai elnökök, Joe Biden, Barack Obama és Bill Clinton is nyíltan bírálják elnökségét, ám mégis a demokraták népszerűsége esett a történelmi mélypontra, 27 százalékra. A republikánusok népszerűsége jelenleg 40 százalék körül stagnál. Ugyan vannak társadalmi tiltakozások, de azok jelenleg nem széleskörűek.

IX. – leálló migráció, új trendek

A mindennapi életre gyakorolt hatások sem maradtak el. Az illegális migráció az Egyesült Államok déli határánál a Trump-adminisztráció intézkedéseinek köszönhetően gyakorlatilag teljes mértékben megszűnt. Közben egy sajátos „baby boom” is beköszöntött: Trump unokájának neve (Kai) lett az év legnépszerűbb baba neve.

Az amerikai-mexikói határkerítés a Baja California mexikói állambeli Tijuanában 2021. január 21-én, egy nappal Joe Biden amerikai elnök beiktatása után. Biden egyik első rendeletében leállíttatta az amerikai-mexikói határfal építkezését – fotó: MTI/EPA/EFE/Joebeth Terriquez

Trump saját kriptovalutát is kibocsátott, amely hamar 1,6 milliárd dolláros piaci értéket ért el. Emellett visszatért a műanyag szívószál is a kormányzati intézményekbe, amely Trump egyik régi szívügye volt.

X. – személyes ambíciók hangoztatása

Trump személyes célkitűzései között szerepel egy potenciális harmadik elnöki ciklus, de több számára szimpatikus, korábban tabunak számító ötletről is nyíltan beszél. Szeretne új amerikai területeket szerezni, valamint támogná az új 250 dolláros bankjegy bevezetését, amelyekre az ő arcképe is kerülhetne.

A mostani elnöki ciklus száznapos határvonala április utolsó napjára esik , ám az már ez alapján a rövid lista alapján is egyértelműen kijelenthető, hogy Egyesült Államok máris mélyreható változásokon ment keresztül.

Donald Trump egy friss interjúban cáfolta, hogy harmadik elnöki ciklusra készülne, noha korábbi kijelentései és kampánytermékei újabb találgatásokat indítottak el erről.

„Nyolc évig vagyok elnök, két cikluson keresztül leszek hivatalban. Mindig is úgy gondoltam, hogy ez nagyon fontos” – fogalmazott Trump az NBC Kristen Welkernek adott vasárnapi interjújában, melyet floridai rezidenciájáról rögzítettek – közölte a BBC.
A 78 éves elnök ezzel reagált azokra a spekulációkra, amelyek szerint megpróbálhatná megkerülni az amerikai alkotmány 22. kiegészítését, amely világosan kimondja: „senkit sem lehet kettőnél többször megválasztani az elnöki tisztségre”.

Trump bár korábban elvileg „ kijelentette”, hogy „nem viccel” azzal, hogy harmadszor – vagy akár negyedszer – is hivatalban szeretne maradni, később viszont azt mondta, ezek a kijelentések csupán az „álhírmédia” provokációjára születtek.

A találgatások új lendületet kaptak, amikor cége, a Trump Organization olyan kampánykalapokat kezdett árusítani, amelyeken a „Trump 2028” felirat szerepel. Bár sokan ezt újabb politikai szándéknyilatkozatként értelmezték, Trump tagadta, hogy ilyen terve lenne.

„Sokan árulják a 2028-as kalapot. De ez nem olyasmi, amit én szeretnék csinálni” – jelentette ki, hozzátéve: „Ez olyasmi, amit legjobb tudomásom szerint nem szabad megtenni”. Az elnök azt is elmondta, hogy sok támogatója „különböző dolgokat mondott” neki az alkotmányos kiskapukról, de nem kívánta részletezni, hogy megkeresték-e konkrét jogi javaslatokkal.

Az amerikai alkotmány megváltoztatása rendkívül bonyolult folyamat, ugyanis ehhez a kongresszus mindkét házának kétharmados, valamint az államok háromnegyedének jóváhagyása szükséges. Ezért

az elméleti lehetőség, hogy Trump harmadszorra is induljon, jelenleg jogi és politikai szempontból is rendkívül valószínűtlen.

A republikánus vezető ugyanakkor már nyíltan beszél lehetséges utódairól is, megemlítette J. D. Vance alelnököt, valamint Marco Rubio külügyminisztert is mint potenciális republikánus elnökjelölteket a 2028-as választáson. Az amerikai demokrácia történetében eddig egyetlen elnök, Franklin D. Roosevelt töltött be három ciklust – ez közvetlenül hozzájárult a 22. alkotmánykiegészítés megszületéséhez 1951-ben.