Orbán Viktor: Ursula von der Leyen csődbe viszi Európát

Éles kritikával illette a magyar és a szlovák miniszterelnök az Európai Bizottság legújabb javaslatát, amely szerint az Európai Unió 2027 végéig teljesen megszüntetné az orosz gáz és egyéb energiahordozók importját. A két vezető szerint a terv gazdasági öngyilkosság, amely súlyosan érintené a közép-európai családokat és vállalkozásokat.

Újabb töréspont alakult ki az Európai Unió és egyes tagállamai között, miután a bizottság kedden bejelentette: jogszabályi javaslatot terjeszt elő annak érdekében, hogy 2027 végéig teljesen kivezessék az orosz gázt és cseppfolyósított földgázt (LNG) az uniós energiapiacról. A terv az orosz olajra és dúsított uránra is kiterjed, sőt, bizonyos importokra különadó bevezetését is fontolgatják – írja a Reuters.

Az intézkedéssorozat része annak az átfogó célkitűzésnek, hogy az EU megszüntesse évtizedek óta fennálló energetikai függését Oroszországtól.

A javaslat azonban komoly ellenállásba ütközött Szlovákia és Magyarország részéről. Robert Fico szlovák miniszterelnök kemény szavakkal bírálta a tervet:

„Gazdasági öngyilkosság ez, ha odáig jutunk, hogy sem gázt, sem nukleáris energiát, sem olajat nem használhatunk, csak mert egy új vasfüggönyt építünk a Nyugat és Oroszország vagy más országok közé.”

Fico szerint bár elismeri a törekvést az energiafüggőség csökkentésére, a bizottság javaslatai súlyosan károsíthatják az Európai Unió versenyképességét és jelentősen megemelhetik az energiaárakat. A szlovák állami gázszolgáltató, az SPP is aggodalmát fejezte ki, mondván: a tervezett intézkedések „jelentős negatív hatással lehetnek az uniós üzleti szektor versenyképességére”.

Magyarország is határozottan ellenzi a tervet. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte, hogy Magyarország „a lehető leghatározottabban fog fellépni” az uniós javaslat ellen, bár részleteket egyelőre nem közölt.

Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-posztban értett egyet a szlovák miniszterelnökkel: „Robert Ficónak igaza van. Ursula von der Leyen javaslata csődbe viszi Európát, és elviselhetetlen terhet jelent a közép-európai családoknak. Nem engedjük, hogy az ukrán EU-csatlakozás árát a magyar családokkal fizettessék meg!”

Az Európai Bizottság júniusban beterjesztendő jogi javaslata parlamenti és tagállami jóváhagyást igényel majd. A döntéshez minősített többség szükséges, így egy-egy ország nem tudja egyedül megakadályozni a tervezet elfogadását – de több tagállam összefogása már blokkoló erővel bírhat.

Az EU gázimportjának körülbelül 19 százaléka még mindig Oroszországból érkezik, főként a Török Áramlaton keresztül, valamint LNG formájában. Ez az arány ugyan jelentősen csökkent a 2022 előtti 45 százalékhoz képest, de a függés még mindig kézzelfogható. A szlovák energiaügyi minisztérium szerint 2023-ban az unió 27 tagállamából 10 még mindig vásárolt orosz gázt.

A vita tehát nem csupán energiapolitikai kérdés, hanem geopolitikai és szociális súllyal is bír, különösen Közép-Európa számára, ahol az alternatív energiaforrások kiépítése lassabban halad, és a lakosság is érzékenyebb az áremelkedésekre.

Fel kell gyorsítani Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, mert a csatlakozás a legerősebb biztonsági garancia – jelentette ki Ursula von der Leyen szerdán Strasbourgban. Az Európai Bizottság elnöke Ukrajna további támogatását is hangsúlyozta. A kormányfő erre is reagált.

Von der Leyen az Európai Parlament szerdai plenáris ülésen hangsúlyozta: dolgoznak azon, hogy Ukrajna 2025-re minden csatlakozási fejezetet megnyisson, mert az EU-tagság a legjobb biztosíték egy igazságos és tartós békére. Szerinte Európa sorsdöntő pillanat előtt áll: az ukrajnai háború kimenetele nemzedékekre meghatározza a jövőt. Egy rossz béke újabb orosz agressziót hozhatna, míg egy igazságos, tartós béke biztosíthatja Ukrajna szuverenitását és Európa biztonságát. Ezért mindent meg kell tenni Ukrajna megerősítéséért – hangoztatta.

„Ursula von der Leyen ma bejelentette ki mit kap Brüsszelből: Ukrajna pénzt és fegyvert, az európai adófizetők pedig a számlát”

– írta erre közösségi oldalán a miniszterelnök, aki botránynak minősítette azt, ami ma az Európai Parlamentben elhangzott.

Fel kell gyorsítani Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, mert a csatlakozás a legerősebb biztonsági garancia – jelentette ki Ursula von der Leyen szerdán Strasbourgban. Az Európai Bizottság elnöke Ukrajna további támogatását is hangsúlyozta.

Az Európai Parlament plenáris ülésen az elnök hangsúlyozta: dolgoznak azon, hogy Ukrajna 2025-re minden csatlakozási fejezetet megnyisson, mert az EU-tagság a legjobb biztosíték egy igazságos és tartós békére.

Von der Leyen szerint Európa sorsdöntő pillanat előtt áll: az ukrajnai háború kimenetele nemzedékekre meghatározza a jövőt. Egy rossz béke újabb orosz agressziót hozhatna, míg egy igazságos, tartós béke biztosíthatja Ukrajna szuverenitását és Európa biztonságát. Ezért mindent meg kell tenni Ukrajna megerősítéséért – hangoztatta.

„Vlagyimir Putyin orosz elnök rá akarja kényszeríteni Ukrajnát az elfogadhatatlan elfogadására. Feladatunk tehát az, hogy segítsünk Ukrajnának erősnek maradni, szembeszállni Putyin megfélemlítésével, és olyan béketárgyalásokat kieszközölni, amelyek a saját feltételein alapulnak” – emelte ki.

A bizottság elnöke három fő prioritást vázolt fel Ukrajna támogatásával kapcsolatban: a védelmének támogatása, az orosz fosszilis energiától való teljes függetlenedés, és Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítása.

Az első cél érdekében Ukrajnának elég erősnek kell lennie, hogy elrettentse a jövőbeli támadásokat. Európa eddig 50 milliárd euró katonai támogatást adott, de most a védelmi ipar integrációjára és az ukrán hadiiparba történő közvetlen befektetésekre kell áttérni, különös hangsúlyt fektetve a technológiára és az innovációra, hogy Ukrajna „megemészthetetlen” legyen minden támadó számára – taglalta.

Kiemelte, hogy Oroszország háborús képességeinek gyengítését kell elérni az energiafüggőség csökkentésével. Az orosz fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételek kulcsfontosságúak Putyin hadigépezetéhez, ezért le kell állítani az orosz energiaimport finanszírozását. Már jelentősen csökkent az import – havi 12 milliárd euróról 1,8 milliárdra – de tovább kell haladni, mert Oroszország nem megbízható partner, és a függőség veszélyezteti Európa biztonságát és gazdaságát – fejtette ki.

Felhívta a figyelmet, hogy jelentősen csökkent az orosz energiaimport: a gáz 45-ről 13 százalékra esett vissza, az energiamegtakarításnak, megújulóknak és nemzetközi partnerek segítségének köszönhetően.

Hangsúlyozta, hogy 2025 végéig be kell tiltani az orosz fosszilis tüzelőanyagok spotpiaci importját, és 2027 végéig megszüntetni az összes megmaradt orosz gázimportot, legyen szó vezetékes vagy cseppfolyósított gázról, emellett pedig szigorítani kell az orosz árnyékflotta ellenőrzését. „Az orosz fosszilis energia kora Európában hamarosan véget ér” – szögezte le.

Ursula von der Leyen hangsúlyozta: fel kell gyorsítani Ukrajna útját az uniós tagság felé. Ez nem csak Ukrajna törekvése, ez lehet a legerősebb biztonsági garancia, a tartós béke garanciája. Mint mondta, ez volt a központi témája a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Rómában folytatott tárgyalásának is. Hozzátette: idén szeretnék megnyitni az összes tárgyalási fejezetet Ukrajnával.

Az elmúlt hétvégén diplomáciai szóváltásba keveredett a magyar és az ukrán kormány. Volodimir Zelenszkij egy újságírói háttérbeszélgetésen azt mondta: egy közvélemény-kutatás szerint a magyarok 70 százaléka Ukrajna uniós csatlakozása mellett áll, Orbán Viktor pedig nagyon veszélyes tevékenységet folytat Kijev EU-s belépésének ellenzésével. A magyar miniszterelnök úgy reagált: „Hogy mit gondolnak a magyarok, azt nem a kijevi elnök és nem a brüsszeli bürokraták döntik el.” Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője a hirado.hu-nak elmondta: a brüsszeli nyomás és egyes politikai érdekek húzódnak meg az ukrán elnök nyilatkozata mögött.

Zelenszkij elnök állításával szemben a magyar emberek jelentős része aggályokat vet fel Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban – szögezte le Lajkó Fanni. Az Alapjogokért Központ elemzője szerint ezek az aggodalmak nem alaptalanok, hiszen komoly gazdasági, szociális és mezőgazdasági okokra vezethetők vissza.

Lajkó Fanni úgy véli, Ukrajna csatlakozása jelenlegi állapotában óriási gazdasági terheket róna az Európai Unió költségvetésére, így Magyarországra is, hiszen Kijev nettó kedvezményezettként rengeteg támogatásra szorulna. Ez forráselvonást jelentene a magyar gazdáktól, vállalkozásoktól, sőt a szociális rendszertől is.

Az európai uniós szakértő aláhúzta: az agráriumot különösen súlyosan érintené a beáramló ukrán mezőgazdasági termékek versenye, amely a magyar gazdák megélhetését sodorhatja veszélybe. Kijev egészségügyi és infrastrukturális lemaradása miatt az ukrán integráció újabb hatalmas költségeket és kockázatokat jelentene Lajkó Fanni szerint.

Az elemző kijelentette: Brüsszel részéről egyre erősebb a nyomás, hogy Ukrajna uniós tagsága minél hamarabb megvalósuljon.

Ebben a nyomásgyakorlásban partnerré vált Magyar Péter is,

aki politikai programjának gerincévé tette az ukrán csatlakozás támogatását, miután saját táborának legnagyobb hányada támogatja ezt az irányvonalat. Emellett Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője és Magyar Péter brüsszeli főnöke is folyamatosan hangsúlyozza Ukrajna csatlakozásának fontosságát, ami még inkább megerősíti, hogy ez nem a magyar emberek akarata, hanem külföldi érdek.

Lajkó Fanni kiemelte: Zelenszkij mondatai inkább tükrözik az említett politikai szereplők reményeit, semmint a magyar társadalom valós álláspontját. A magyar kormány viszont világossá tette, hogy a végső szót a magyar emberek mondják ki a Voks 2025-ös szavazáson, ahol mindenki kifejezheti véleményét ebben a sorsdöntő kérdésben.

Az Alapjogokért Központ elemzője rámutatott: az ukrán vezetés szeretné elkerülni a valódi vitát a csatlakozás következményeiről. A szakértő úgy látja, Zelenszkij Orbán Viktort veszélyesnek tituláló kijelentése politikailag motivált, és célja, hogy nyomást gyakoroljon a magyar kormányra, illetve beavatkozzon a magyar belpolitikába, hiszen tudja: hazánk továbbra is szuverén módon szeretne dönteni ebben a kérdésben.

Magyarország kormánya megvédi a magyar nemzeti érdekeket, és kimondja azt, amit sok európai ország csak zárt ajtók között mer: Ukrajna jelenlegi állapotában nem érett az EU-tagságra

– véli az elemző.

Lajkó Fanni szerint Magyarország számára ez a retorika nemcsak szuverenitási kérdés, hanem biztonsági, gazdasági és társadalmi ügy is. A magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából ez a fajta fenyegetőzés és nyilvános nyomásgyakorlás nem előremutató, hanem éppen ellenkezőleg: a bizalom további gyengüléséhez vezethet, különösen úgy, hogy a kárpátaljai magyarság jogait továbbra sem biztosítja az ukrán vezetés.

A magyar kormány álláspontja világos: nem ideológiai, hanem gyakorlati szempontok mentén kell dönteni Ukrajna EU-integrációjáról,

és ebbe a kérdésbe a magyar embereknek is joguk van beleszólni – zárta gondolatait Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője.