Krausz Gábor
Jogszabályok tiltják.
A hatályos gyerekvédelmi, gyülekezési törvényekre hivatkozva a Kúria elutasította a Soros-szervezetek indítványát, amelyet azért nyújtottak be, hogy a június 28-ra bejelentett Felvonulás az LMBTQI emberek jogegyenlőségéért rendezvényüket megtarthassák az Andrássy úton. A gyülekezési hatóság szerint félő, hogy a két esemény közelsége miatt az útvonal a Budapest Pride útvonalaként szolgálna. Ezt a Kúria vitatta, de így sem adott helyt a felvonulásnak.
A gyülekezési hatóság határozatában arra hivatkozott, hogy a korábbi pride-gyűlések a tervezett gyűlés előzményi gyűlései, és a korábbi, előzményi gyűléseken készült képek olyan jelenetsorokat ábrázolnak, amelyek a gyermekvédelmi törvényben foglalt tilalmat sértenék. Emellett az alperes határozata azon is alapul, hogy a tervezett gyűlés célja is e törvényi tilalomba ütközik.
Négy szervezet nyújtott be keresetet, a Kúria pénteki ítéletében a felperesek keresetét elutasította.
Elsődlegesen megállapította, hogy a gyülekezési hatóság a megismételt eljárásra előírt tényállás feltárási és indokolási kötelezettségének eleget tett, ugyanakkor a feltárt tényekből határozatának egy részében okszerűtlen következtetésre jutott.
A Kúria szerint a hatóság határozatában foglaltak még összességükben sem bizonyítják, hogy a korábbi pride-okat előzményi gyűléseknek lehet tekinteni, illetve hogy a tervezett gyűlés tudomásulvétele esetén a jelen gyűlés helyszíne szolgálhatna a 30. Budapest Pride-ként. Mindemellett a Kúria a gyűlés céljával kapcsolatosan az alperes, azaz a gyülekezési hatóság következtetéseit helytállónak találta.
Megállapították, hogy a gyűlés célja egyebek mellett a transznemű emberek nem- és névváltoztatási jogával kapcsolatos kiállásra is irányul, márpedig a transzneműség fogalmi eleme az, hogy az adott személy a születési nemétől eltérően határozza meg a saját nemét.
Erre tekintettel alappal merült fel kétely az alperesben arra vonatkozóan, hogy
a gyűlés bejelentett célja önmagában felveti, hogy a gyűlés megtartása ütközik a gyülekezési törvényben és a gyermekvédelmi törvényben foglalt tilalommal, mely kételyt a szervezők a gyülekezési hatóság által tartott egyeztetésen nem tudtak eloszlatni,
az egyeztetés során ugyanis az ezzel kapcsolatos releváns kérdésekre kitérő válaszokat adtak. A Kúria az irányadó gyakorlatnak megfelelően nem adott helyt a felpereseknek az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Unió Bírósága megkeresése iránti indítványának, mert a gyülekezési törvény által meghatározott háromnapos elbírálási határidő ezt nem teszi lehetővé.
Jogszerűen tiltotta meg a rendőrség a június 28-ra bejelentett szivárványos menet megtartását
– mondta ki péntek délelőtt közzétett határozatában a Kúria.
Deák Dániel politikai elemző szerint ezzel gyakorlatilag jogerőre emelkedett a pride napjára szervezett gyűlés megtiltása, nem lehet vonulniuk a belvárosban.
Mint ismert, Soros-szervezetek bírósági úton támadták meg a június 1-jei LMBTQI-tüntetés megtiltását. A Szivárvány Misszió Alapítvány korábban közölte, hogy a jogorvoslati eljárás mellett az idei Budapest Pride felvonulást is megszervezik június 28-án. A történet előzménye, hogy június 1-jére öt szervezet, az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Szivárvány Misszió Alapítvány (a Budapest Pride szervezője) és a Társaság a Szabadságjogokért felvonulást akart tartani az Andrássy úton.
Hétfőn Karácsony Gergely főpolgármester és Hegedűs Máté, a Budapest Pride szóvivője videóban jelentették be, hogy június 28-án a fővárosi önkormányzat a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal közösen megszervezi a Budapesti Büszkeség névre keresztelt rendezvényt. Karácsony hangsúlyozta: az esemény a hatályos jogszabályoknak megfelelő önkormányzati rendezvény lesz, a fővárosi önkormányzat rendezvénye, nem kell hozzá semmilyen hatósági engedély. Péntek reggel a főpolgármester közösségi oldalán arra kérte a fővárosiakat, hogy küldjenek adományokat a rendezvény finanszírozására.
– Több szakmai vélemény ütközik ebben az esetben, ugyanakkor azt az álláspontot tartom irányadónak, hogy a főpolgármesternek vagy a fővárosi vezetésnek jogilag nincs lehetősége arra, hogy önállóan, saját hatáskörben döntsön a kérdésben – húzta alá ifjabb Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász hozzátette:
a gyermekvédelmi törvény alapján a gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.
Mellesleg az önkormányzati jogszabályalkotás kapcsán alkotmányos norma, hogy nem írhat felül törvényi rendelkezéseket, tilalmakat. Az alkotmányjogászt lapunk arról is kérdezte, hogy jogilag van-e különbség, ha egy ilyen rendezvényt civil szervezet vagy önkormányzat szervez, más szabályok vonatkozhatnak-e rá. Karácsony Gergely főpolgármester ugyanis kiskapuként tekint arra, hogy a Budapest Büszkeség napját, azaz a Budapest Pride-ot önkormányzati rendezvényként kezeli.
– Bármennyire is abszurd, ez esetben mégis külön hangsúlyozni kell, hogy Országgyűlés által elfogadott jogszabályok Budapest területén is teljes mértékben érvényesek és hatályosak. A fent leírtak alapján a gyermekvédelmi törvény szabályai alapján generálisan
nem lehet distinkció abban a tekintetben, hogy civil szervezet vagy önkormányzat szervezi meg az adott rendezvényt, mivel a tartalom szerinti tilalom mindkét esetkörre egyformán alkalmazandó
– húzta alá ifjabb Lomnici Zoltán. A Századvég tudományos igazgatója szerint fontos rögzíteni, hogy bár ezt a balliberális politikai szcéna szándékosan összemossa, jelen esetben nem a szexuális kisebbségek jogainak egyébként garantált védelméről, hanem a gyermekvédelmi szabályokkal szembeni durva provokációról beszélhetünk.
Mint mondta:
a szabályok betartatásáért elsődlegesen a gyülekezési hatóság felel. Ráadásul, ha a főpolgármester szervezőnek minősül, akkor felelősséggel tartozik a gyűlés békés jellegének megőrzéséért és a rend biztosításáért.
– A szervező a résztvevők által okozott kárért egyetemlegesen felelős. Főszabályként ha jogsértés következik be, a gyülekezési szabálysértés jogkövetkezményeit kell alkalmazni, súlyosabb esetben pedig, ha tényállásszerű közszeméremsértés következne be, az érintetteknek esetleg büntetőjogi következményekkel is számolniuk kell – húzta alá az alkotmányjogász.