Idén már nem találkozik Trump és Putyin?

Nem biztos, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök személyes találkozása még ebben az évben megvalósul – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója a Rosszija 1 televízió által vasárnap közzétett nyilatkozatában.

Közölte, hogy egyelőre nincs konkrét megállapodás a csúcstalálkozóról. Usakov szerint egy ilyen találkozó alapos előkészítést igényel, és nagyszabású eseménynek kell lennie, amely komoly eredményekkel jár.

„Ötletek röpködnek a levegőben, ez világos, de hogy mikor lesznek olyan eredmények, amelyeket elnöki szinten lehetne megvitatni? Vagyis ehhez a találkozóhoz alapos előkészületek kellenek” – mondta, hozzátéve, hogy a felkészülésen a Kreml és a Fehér Ház szakértői csapatának kell dolgoznia.

A Kreml tisztségviselője hangsúlyozta, hogy a két elnök telefonos tárgyalásai hoznak bizonyos eredményeket, és hasznosak a párbeszéd fenntartása szempontjából. A tanácsadó szerint

az amerikai államfő második beiktatása óta Putyin és Trump három telefonbeszélgetést folytatott

– február 12-én, március 18-án és május 19-én -, amelyek közül az utolsó több mint két órán át tartott, és nagyon tartalmas volt. Úgy nyilatkozott,

ezeken a beszélgetéseken külön megállapodások születnek, amelyeket aztán megvalósítanak.

A lehetséges találkozó időpontjára vonatkozó kérdésre Usakov azt válaszolta, hogy ezzel kapcsolatban találgatni lehet, de nincs értelme.

„Talán az idén, például. De ez természetesen nem biztos” – fogalmazott az orosz elnök külpolitikai tanácsadója.

Az Egyesült Államok kész tárgyalni a NATO keleti bővítésének leállításáról az ukrajnai háború békés lezárása érdekében. Donald Trump különmegbízottja, Keith Kellogg, úgy véli: Washington elismeri Moszkva biztonsági aggodalmait, és Trump akár ígéretet is hajlandó tenni Putyinnak arra, hogy a szövetség nem terjeszkedik tovább kelet felé.

Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök Ukrajnáért és Oroszországért felelős különmegbízottja kijelentette, hogy az Egyesült Államok elismeri Oroszország biztonsági aggodalmait a NATO keleti terjeszkedésével kapcsolatban, és kész ezt a kérdést megvitatni az ukrajnai háború békés lezárásának részeként – írja az Ukrajinszka Pravda.

A különmegbízott az ABC Newsnak adott interjújában megerősítette, hogy Trump kész ígéretet tenni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek arra, hogy a NATO nem terjeszkedik tovább kelet felé, amennyiben ez a követelés a háború lezárásának feltétele lesz.

„Ez egyike lesz azoknak a kérdéseknek, amelyeket Oroszország fel fog vetni. És nemcsak Ukrajnáról beszélnek – szó van Grúziáról, Moldováról, és természetesen Ukrajnáról is. Mi pedig azt mondjuk: rendben, átfogó módon leállíthatjuk a NATO terjeszkedését az orosz határok közelébe. Ez számukra biztonsági kérdés”

– fogalmazott Kellogg.

Keith Kellogg hangsúlyozta azt is, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása jelenleg nincs napirenden, és legalább négy másik NATO-tagország is ezt az álláspontot képviseli. „Világosan kimondtuk: számunkra Ukrajna NATO-tagsága nem szerepel a napirenden. És nem mi vagyunk az egyetlenek, akik így gondoljuk. Tudnék mondani még legalább négy NATO-országot, akik osztják ezt az álláspontot. Márpedig a csatlakozáshoz 32 tagból 32 tag jóváhagyása szükséges” – tette hozzá.

Oroszország nagyszabású nyári offenzívát hajt végre Donyeck térségében, miközben Ukrajna erőforrásai kimerülőben vannak, a nyugati fegyverszállítások jövője pedig bizonytalan. A támadások célja a kelet-ukrajnai régió teljes elfoglalása, miközben Moszkva kisebb műveletekkel próbálja megosztani az ukrán védelmet Szumi és Harkiv térségében is. Eközben azonban az orosz hadigépezet is nagy bajban van, így kérdéses, hogy sikeres lesz-e az újabb orosz próbálkozás.

Az orosz hadsereg idén nyáron átfogó támadást indíthat Ukrajna Donyecki területe ellen – állítják ukrán katonai tisztviselők és független elemzők, egyes megfigyelők szerint azonban az offenzíva már meg is kezdődött. A nyugati hírszerzések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is hisz a katonai győzelem lehetőségében, noha az orosz haderőt sújtó szankciók és veszteségek hosszú távon kimerítik a hadigépezetet. A nyár így döntő lehet az orosz stratégia szempontjából. Talán ez az utolsó esély a jelentős területszerzésre – írja a The Washington Post.

Putyin 2022-ben, miután nem sikerült elfoglalnia Kijevet, a Donyecki terület teljes ellenőrzését tűzte ki célul. Bár abban az évben, szeptemberében hivatalosan is Oroszországhoz csatolta a Donyecki, a Luhanszki, a Herszoni és a Zaporizzsjai területet, ténylegesen egyik régiót sem sikerült teljesen elfoglalnia. Donyeck körülbelül 70 százaléka áll jelenleg orosz ellenőrzés alatt.

Az orosz vezetés ugyan béketárgyalási szándékáról beszél, de ennek feltételéül a konfliktus „gyökérokainak” kezelését szabja meg. A május 16-i isztambuli orosz–ukrán közvetlen egyeztetést követően a felek megállapodtak egy memorandum elkészítéséről, amely a békemegállapodás alapelveit tartalmazná.

Mindeközben Oroszország az invázió kezdete óta az egyik legnagyobb légicsapást hajtotta végre Ukrajna ellen a múlt hétvégén.

A donyecki offenzíva részeként Moszkva kisebb támadásokat is tervez a Szumi és Harkivi terület határvidékén, ezzel is megosztva az ukrán hadsereg erőit – állítják szakértők. A fő cél Pokrovszk és Kosztyantinyivka elfoglalása, amelyekért Oroszország már közel egy éve harcol. Bár Kosztyantinyivka jelenleg még nincs közvetlen veszélyben, az orosz csapatok három irányból is támadhatják – figyelmeztetett Mikola Bieljeszkov, az Ukrán Stratégiai Tanulmányok Intézetének kutatója.

Az elemzők korábban még azt jósolták, hogy a két város 2023 decemberére elesik, de ez azóta sem történt meg – ez az ukrán védelem erejét mutatja. Az ukrán hadsereg azonban továbbra is küzd a létszámhiánnyal és fegyverellátással, így a következő hónapok ismét próbára teszik Kijev kitartását, amiből nincs hiány, hiszen vasárnap

Ukrajna orosz nagy hatótávolságú bombázókat támadott meg egy szibériai katonai bázison, mely során 40 orosz katonai repülőgép semmisült meg, melyek atomfegyverek szállítására is alkalmasak lehettek.

Oroszország mindeközben túlteljesíti a toborzási célokat, ám még így sincs elegendő katonája több fronton indított offenzívákhoz – állítják ukrán katonai források.

Szumi és Harkiv határán jelenleg mintegy 125 000 orosz katona állomásozik, ami nem elég egy több százezres regionális központ elfoglalásához.

Sokkal valószínűbb, hogy ezek a csapatok kisebb területeket foglalnak majd el a határ mentén, hogy ütközőzónát hozzanak létre – mondta Andrij Csernyak, az ukrán katonai hírszerzés képviselője. Moszkva célja ezzel az ukrán betörések megakadályozása lenne az oroszországi Kurszki és Belgorodi területekre. Már négy határ menti falu is orosz kézre került – közölte Oleh Hrihorov, a Szumi terület kormányzója.

Ukrajna a dróntámadások mellett nagyrészt védekező stratégiát folytat: megpróbálja megtartani a frontvonalakat, és minél nagyobb veszteségeket okozni az előrenyomuló orosz csapatoknak. Ennek kulcsa a folyamatos nyugati fegyverszállítás, ám az Egyesült Államok támogatása egyre kevésbé garantált. Európa viszont igyekszik növelni hozzájárulását: hétfőn például a német kancellár bejelentette, hogy eltörlik a hosszabb hatótávolságú fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat.

Ezt azonnal kihasználta a Kreml, és azzal vádolta Európát, hogy a béke ellen dolgozik. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden azzal magyarázta Donald Trump heves reakcióját az orosz légicsapásokkal kapcsolatban, hogy az amerikai elnököt valójában az európaiak felelőtlen hozzáállása bosszantja, akik szerinte dróntámadásokra buzdítják Ukrajnát Moszkva és más orosz városok ellen.

A következő hónapok tehát ismét sorsfordítók lehetnek: Oroszország utolsó nagy lendületre készül, miközben Ukrajna – külső segítségre támaszkodva – igyekszik megakadályozni, hogy még több terület kerüljön orosz kézre.