Krausz Gábor
Fej-fej mellett a két jelölt.
A vasárnapi voksolás nagy tömegeket mozgat meg mind az ellenzéki, keresztény-konzervatív jelölt, Karol Nawrocki, mind a Donald Tusk elnökhöz közeli Trzaskowski oldalán. Mindkét tábor létkérdésnek véli ezt a választást.
A rendszerváltás óta nem kísérte még ilyen magas aktivitás a lengyel elnökválasztást, mint a vasárnapi, döntő második fordulót: a WPolityce című lengyel lap szerint a megkérdezettek 58,9 százaléka nyilatkozott úgy a Research Partner felmérése szerint, hogy biztosan elmegy szavazni a második fordulóban, további 12,9 százalék pedig valószínűnek látta ezt, ami akár 71,8 százalékos választási részvételi arányt is eredményezhet.
A felmérésből kitűnik, hogy Karol Nawrocki élvezi a válaszadók valamivel nagyobb támogatását, akire a megkérdezettek 46,1 százaléka szavazna. Rafał Trzaskowskira a válaszadók 45,8 százaléka szavazna. Az összes olyan szavazó közül közül, aki kijelentette, hogy részt vesz a választásokon, 8,1 százalék még nem hozott döntést azt illetően, hogy a voksát kire adja.
Ugyanakkor a dziennik.pl is „megnyerte” a választást: a lap néhány napja azt közölte, hogy „ha ma tartanák az elnökválasztást, Rafal Trzaskowski 45,7 százalékkal nyerne; fő riválisa, Karol Nawrocki 43,61 százalékot szerezne támogatást”; legalábbis ez derült ki a lap szerint a Pollster Kutatóintézet által a „Super Express” számára végzett felmérésből.
A Rzeczpospolita című lap is jelezte, hogy a voksolásra
ami rekordmagasságot jelent. Nem a véletlen műve a második fordulót övező, rendkívüli választói érdeklődés. Mind a kormánypárti, mind az ellenzéki politikai tábor úgy véli: Lengyelország jövője múlik azon, hogy ki válthatja fel a leköszönő Andrzej Dudát a varsói Koniecpolski-palotában.
A varsói polgármestert, Rafal Trzaskowskit indító, kormányzó Polgári Koalíció (KO) szimpatizánsai és az ő oldalukon álló sajtótermékek attól tartanak, hogy az ellenzéki jelölt, Karol Tadeusz Nawrocki történész (a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) vezetője, aki a legnagyobb lengyelországi szakszervezet, a Szolidaritás hivatalos támogatását is élvezi) esetleges győzelme „teljes változást hozhat Lengyelországban”, és a KO embereként kormányzó
„Nemcsak azzal a választással kell szembenéznünk, hogy Lengyelország demokratikus, európai és mindenki számára egyenlő lesz-e, vagy antidemokratikus, idegengyűlölő és EU-ellenes. Választanunk kell egy becsületes ember és egy futtatással vádolt jelölt között, aki gengszterek barátja, a huligán verekedések szerelmese” – így óvja olvasóit Nawrocki győzelmétől Roman Imielski, a Gazeta Wyborcza főszerkesztő-helyettese.
Varsó, 2025. május 25. Rafal Trzaskowski varsói polgármester, a lengyel kormánykoalíció fő ereje, a Polgári Koalíció párt elnökjelöltje (k) támogatóinak varsói kampányfelvonulásán 2025. május 25-én. Az elnökválasztás második fordulóját június 1-jén tartják Lengyelországban. (Fotó: MTI/EPA/PAP/Leszek Szymanski)
A wyborcza.pl oldalán megjelent publicisztikában a jelenlegi kormánypártokhoz közel álló szerző úgy véli, vasárnap „eldöntjük, hogy megmentjük-e Lengyelországot a szégyentől, az országot pedig a káosztól”, s a Trzaskowskit támogató választókat a 2023-as, magas arányú győzelem megismétlésére buzdítja: „Akkoriban 11,6 millióan szavaztak a mostani kormánykoalícióra!”
Mindeközben a brüsszeli mainstreamhez felvállaltan közel álló, a „globalista pólust” képviselő kormánypártok konzervatív-keresztény ellenzéke, a Nawrockit támogató PiS szavazói attól tartanak, hogy Trzaskowski győzelmével az utolsó akadály is elhárulna a Donald Tusk baloldali „társadalmi kísérletének” útjából.
Budapest, 2025. április 25. Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyminiszter-helyettes a Magyar-Lengyel Szabadság Intézet megalapításáról tartott budapesti sajtótájékoztatón 2025. április 25-én. Donald Tusk miniszterelnökségének első időszakában, politikai menekültként érkezett Romanowski Budapestre. Többször elmondta: az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagjaként jogellenesen vettek őrizetbe. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Hogy a konzervatív szavazók szerint miben áll ez a kísérletezgetés, azt az „Eksperyment” (Kísérlet) című, Marcin Tulicki és Michał Adamczyk által nemrég nemrég bemutatott dokumentumfilm foglalta össze: „..kísérletek az ellenzék megsemmisítésére, letartóztatások, egyre brutálisabb kormányzás.
– fogalmazott Tulicki a film premierjén. A film nézői többek között megdöbbentő beszámolókat láthatnak nőkről, akiket Donald Tuskék hatalomra kerülése után hónapokig fogva tartottak, és „akik Tusk és Adam Bodnar (a jelenlegi igazságügyi miniszter – a szerk.) politikai játszmáinak áldozatává váltak”.
A választások előtti napokban a wpolytice.pl által idézett Jaroslaw Kaczyński, a PiS elnöke részletezte, miért nem lenne kívánatos Trzaskowski győzelme: „Nem akarunk zöld megállapodást. Semmilyen körülmények között sem akarjuk a migrációs paktumot és az idegen kultúrákból származó emberek behozatalát. Olyan Lengyelországot szeretnénk, amelyik nem támogat különféle, a Nyugattól elvárt döntéseket. Nem akarunk „törvényeket a gyűlöletbeszédről”: azt szeretnénk, hogy a lengyelek szabadon fogalmazhassanak, a magánéletükben is. Hiszen a szólásszabadság a demokrácia alapja! Nem akarjuk a katolikusok megfélemlítését, a falokon elhelyezett feszületek elleni harcot, mert úgy gondoljuk, hogy mindez nagyon káros a mi identitásunkra nézve”.
Kaczyński, szerint „a beiktatásra váró rendszer lengyelellenes”; a pártelnök nem látta elfogadhatónak „Trzaskowski úr szivárványos tendenciáját” sem. (Mint arról a hirado.hu korábban beszámolt, Trzaskowski márciusban azt nyilatkozta a Rzeczpospolitának – a nagy olvasottságú orgánumban Soros György 2022-ben, a Gazeta Wyborczában 2016-ban szerzett tulajdonrészt –, hogy ha megnyeri a választást, ő lesz a történelem első megválasztott lengyel elnöke, aki részt vesz a varsói Pride-felvonuláson.)
A választók fenntartásai mellett befolyásolhatja a voksolást egy nemrég a kormánypárti jelölt háza táján, Varsóban 2023-ban kirobbant szemétszállítási botrány friss fejleményei is. A bírósághoz ugyanis a napokban benyújtották a vádiratot. A 17 vádlott között van a fővárosi városháza volt titkára és a PO-PSL kormány volt kincstárminisztere, Wlodzimierz Karpiński, volt európai parlamenti képviselő (a PO politikusa), valamint a Pracodawcy RP (Lengyel Munkaadók Szövetsége) volt vezetője, Rafal Baniak is. A vádemelés többek között bűnszervezetben való részvétel és korrupció vádja miatt történt.
A 2023 óta tartó nyomozás eddigi megállapításai szerint Karpiński és baloldali politikus-társai
Az általuk ellenőrzött, a szemétszállítási ügyben érintett cégek állítólag olyan gépek bérbeadására állítottak ki áfás számlákat, amelyekkel a vállalatok nem rendelkeztek. Ezen számlák alapján fizették ki a fiktív szolgáltatások díját – írta a wpolytice.pl. (Feltűnő a lengyel sajtó aránytalansága: miközben nagy múltú, az olvasókat mind nyomtatott sajtóban, mind internetes platformokon tömegesen elérő orgánumok állnak a kormánypártok mellett, az ellenzék igen szegényes sajtópalettával rendelkezik – a szerk.)
„Arra biztatom Rafal Trzaskowskit, hogy tisztázza ezt a hatalmas botrányt! ”– szólította fel a varsói polgármestert Sebastian Kaleta, a PiS képviselője egy sajtótájékoztatón.
Cezary Tomczyk, a Polgári Platform tagja a Radio 3-ban nagyszabású, házról házra járó kampányt jelentett be, derül ki a Rzeczpospolita cikkéből.
A kormánypárti aktivisták Lengyelország-szerte mintegy 100 ezer lakást terveznek meglátogatni. Trzaskowski a kormánykoalíció többi jelöltjével, köztük Szymon Holowniával vett részt a választókhoz való bekopogtatásban.
Nawrocki a kampány utolsó napján ironikusan megköszönte Donald Tusknak, hogy „ egy dolgot sikerült elérnie – egyesítenie a teljes hazafias tábort Lengyelországban”. Szerinte „semmi sem fogja megállítani a társadalmi lázadásnak ezt a hullámát, sem propaganda, sem a hazugság, sem hazugság.” Úgy vélte, a cél, hogy „június 1-jén ismét elmondhassuk a szavazólappal, hogy Lengyelország nagyszerű dolog”, és hogy a hazának meg kell tartania identitását, s nyernie kell.
Karol Nawrocki történész, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete elnöke, az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt támogatta független jelölt Bydgoszczban kampányol 2025. május 19-én. (Fotó: MTI/EPA/PAP/Tytus Zmijewski)
Az ellenzéki jelölt Gorlicében szociális intézkedéseket ígért, s a külföldiekkel szemben háttérbe szorított lengyel vállalkozók és „a bukdácsoló gyárak, az utcára kerülő emberek”, illetve a társadalom több, perifériára szorított csoportjának helyzetbe hozását.
Ezek a választások – hangoztatta Nawrocki – arról is szólnak, hogy „a radikális liberálisok megszerzik-e az összes hatalmat vagy sem”, s hogy az ő emberük lesz-e (államfőként) „a varsói Elnöki Palotában, aki számára a társadalmi szolidaritás keltette igények teljesen közömbösek”.
„Ne adjuk át csodálatos hazánkat a radikális liberálisok és baloldaliak kizárólagos uralmának! Ne adjuk át a hazánkat egy olyan embernek, aki még egy vitába is fél eljönni. Egy ilyen személy nem lehet Lengyelország elnöke és a fegyveres erők főparancsnoka!” – célzott a jobboldali jelölt arra, hogy riválisa nem vállalta fel vele a nyílt vitát.
Mindeközben Slawomir Mentzen, a Konföderáció első körben kiesett jelöltje, akit széles választói tábora miatt elemzők korábban a mérleg nyelveként is emlegettek, egyértelmű gesztusokat tett Nawrocki felé, akivel egy hosszabb egyeztetésen is találkozott. Korábban komoly felzúdulást okozott a konzervatív táborban, hogy leült sörözni Trzaskowskival.
„Tárgyaltam Karol Nawrockival, egy értelmes ember, és kellemes vele beszélgetni” – mondta a Mentzen a minap a Polsat News műsorában. Úgy becsülte: szerinte az ő szavazóinak legalább 70 százaléka voksolhat a jobboldali elnökjelöltre.