Kiderült ki készített titkos hangfelvételt a honvédelmi miniszter beszédéről

Kiderült annak a hangfelvételnek az eredete amelyet Magyar Péter „az Orbán-kormány őszödi beszédeként” hozott nyilvánosságra – írta a Szabad Európa információira hivatkozva az Index.

Mint korábban beszámoltunk róla: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter 2023. április 27-én mentette fel beosztásából Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot, és kérte fel Böröndi Gábor altábornagyot a feladat ellátására.

Bár Ruszin-Szendi távozásának okát sokáig nem ismerhette meg a közvélemény, az utóbbi időben kiderült, hogy az altábornagy vezérkari főnökként kettős kommunikációt folytatott: míg jelentéseiben a magyar kormányzati álláspontot tükröző háborúellenes narratívát jelenítette meg, a NATO ülésein valójában Ukrajna-barát álláspontot képviselt, sőt felszólalásait a „Slava Ukraini” (Dicsőség Ukrajnának) kifejezéssel zárta- írta meg elsőként a Magyar Nemzet.

Lepkefing

Ezt követően Magyar Péter közzétette múlt csütörtökön az általa csak az „Orbán-kormány őszödi beszédeként” emlegetett felvételt, amelyen a honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról beszél, hogy 

A miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta: a katonáknak nem a békére, hanem a háborúra kell készülnie, a haza védelmére, minden ország ezért tart fenn katonaságot. Gulyás Gergely hangsúlyozta, még nem is volt orosz–ukrán háború, de Orbán Viktor már akkor közös európai haderőről és haderőfejlesztésről beszélt.

– reagált Gulyás Gergely a hangfelvételre. A miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta: a katonáknak nem a békére, hanem a háborúra kell készülnie, a haza védelmére, minden ország ezért tart fenn katonaságot. Gulyás Gergely hangsúlyozta, még nem is volt orosz–ukrán háború, de Orbán Viktor már akkor közös európai haderőről és haderőfejlesztésről beszélt.

Ki adta át Magyar Péternek a felvételt?

Mint most kiderült: a felvétel Böröndi Gábor vezérkari főnök első állománygyűlésén készült 2023 májusában, nem pedig áprilisban, ahogy azt a YouTube-on közzétett videó borítója hibásan jelzi.

Az eseményen, ahol Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a „háborúhoz vezető út nulladik fázisáról” beszélt, több tucat főtiszt vett részt. 

A Honvédelmi Minisztérium belső vizsgálata szerint ugyanaz a tiszt készítette a felvételt, aki korábban Böröndi Gábor „pletykás sofőrökkel” kapcsolatos kijelentéseit is kiszivárogtatva próbálta kínos helyzetbe hozni a honvédség új vezetését. A személy, akit azonosítottak, beismerte tettét, valamint azt is, hogy más alkalommal is adott át információkat a médiának.

Elemzői vélemények szerint Szalay-Bobrovniczky szavai nem hasonlíthatók a valódi őszödi beszédhez, ráadásul a miniszter kijelentései lényegében megegyeznek azzal, amit Böröndi Gábor még kinevezése előtt a parlamenti meghallgatásán nyilvánosan elmondott a „háborút megelőző állapotról” és a „nulladik fázisról”.

Összejátszottak Magyar Péterék az ukránokkal?

A történet azért is különösen érdekes, mert a hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után egy nappal az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) bejelentette: két Magyarországnak dolgozó kémet fogtak el, akiknek feladata volt többek között az ukrán csapatmozgások megfigyelése Kárpátalján. A magyar kormány nem tagadta az ukrán állításokat, sőt három ukrán diplomata kiutasításával lényegében elismerte, hogy az SZBU közlése tényeken alapul.

Még ugyanaznap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken kiutasított két, diplomáciai fedésben dolgozó ukrán kémet Ukrajna magyarországi nagykövetségéről.  

Az ukrán titkosszolgálat magyar kémkedésre vonatkozó vádja mögött háborús propaganda és politikai szándék sejlik fel, ezt Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója mondta lapunknak. 

Az ukrán titkosszolgálatok aktív magyarországi jelenlétét sem tartja kizártnak.

Ukrajna a kárpátaljai magyar jelenlétet próbálja megkérdőjelezni azzal, hogy két személyt vádol katonai hírszerzéssel és hazaárulással. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója, Lomnici Zoltán szerint az ukrán titkosszolgálat vádjai nemcsak a nemzetközi joggal ütköznek, hanem komoly támadást is jelentenek Magyarországgal, egy euroatlanti szövetségi rendszer tagjával szemben. A szakértő rámutatott, hogy hazánk 1998 óta egyértelmű biztonságpolitikai alapelveket követ, amelyek célja a függetlenség és a területi épség megőrzése, valamint a magyar állampolgárok biztonságának szavatolása.

Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy fogalmazott: Magyarország célkeresztbe került, mert a magyar emberek dönthetnek Ukrajna uniós csatlakozásáról. Orbán Viktor úgy látja, hogy Brüsszelnek és Kijevnek sem tetszik ez a helyzet, ezért indultak lejárató akciók hazánk ellen. A kormány válaszlépéseket ígér.

Régóta jó kapcsolatot ápol az ukránokkal Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt embere. A volt vezérkari főnök a NATO-üléseken rendre eltért a magyar kormány háborúellenes álláspontjától és rendre hitet tett Ukrajna mellett. Eközben a parlament nemzetbiztonsági bizottságát is összehívták, ahol szó eshet Ruszin-Szendi ügyéről is.

Egyre nagyobb a botrány Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök, a Tisza Párt embere körül. Mint azt megírtuk, a múlt héten befejeződött a Honvédelmi Minisztérium vizsgálata Ruszin-Szendinek a NATO-tárgyalásokon való megnyilvánulásairól. A tárca megállapította, hogy az akkor a kormány békepárti álláspontját képviselni hivatott Ruszin-Szendi Romulusz a hivatalos tárgyalásokon szisztematikusan eltért a magyar kormány hivatalos, háborúellenes álláspontjától, és Ukrajna-barát narratívát képviselt.

– írta a honvédelmi tárca.

Ruszin-Szendi ukránpárti, nem magyarpárti

Ruszin-Szendi kettős kommunikációjára Orbán Viktor is reagált:

A miniszterelnök a Kossuth rádiónak múlt pénteken adott interjúban elmondta, hogy nem érezte biztonságban a magyar hadsereget, mert úgy érezte, hogy a vezérkari főnök inkább ukránpárti, mint magyarpárti.

Ruszin-Szendi Romulusz egykori vezérkari főnök régebb óta jó kapcsolatot ápol az ukránokkal. A Tisza Pártba csatlakozott tábornokról most egy újabb fotó került elő, amelyen Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnokkal pózol Budapesten a Honvédelmi Minisztérium előtt.

A honvédségi jelentés mellett egy korábban készült hangfelvétel is megerősíti a gyanút, miszerint Ruszin-Szendi Romulusz aktív kapcsolatokat ápolt ukrán katonai vezetőkkel.

– mondta egy alkalommal, egy másik alkalommal pedig arról beszélt, hogy vezérkari főnökként a legtöbbet a volt ukrán vezérkari főnökkel találkozott.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pedig ismertette, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottságában vizsgálatot kezdeményeznek, mert felelős honvédségi vezető pozícióban a nemzeti állásponttól eltérőt képviselni kiemelten kockázatos és megengedhetetlen.

– ez az ő politikájuk.

Mint kiderült, szerdán tíz órára hívták össze a nemzetbiztonsági bizottság ülését. Az aktuális nemzetbiztonsági kérdésekről szóló ülésen több minden szóba kerülhet, így az ukrán helyzet, valamint akár Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök korábbi, NATO-találkozókon tett kijelentései is.

Kiutasított kémek

Érdekes egybeesés, hogy a TEK emberei múlt pénteken késő délután Budapest belvárosában elfogtak egy ukrán állampolgárt. Vele szemben az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság kémtevékenység miatt beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el. A középkorú férfit a hatóság a helyzet tisztázását követően még az éjszaka folyamán kitoloncolta Magyarország területéről, tekintettel arra, hogy tevékenysége nagy mértékben veszélyeztette hazánk szuverenitását.

Később Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ismertette, hogy két, az ukrán nagykövetségen szolgálatot teljesítő embert utasított ki Magyarország. A magyar kormány lépése válasz arra az egyre erősödő magyarellenes propagandára, amelyet az ukrán fél folytat a háború kezdete óta. A miniszter szerint a jelenlegi diplomáciai feszültség újabb állomása annak a lejárató kampánynak, amelyet Ukrajna folytat Magyarország ellen. A külügyminiszter szerint Ukrajna azért támadja hazánkat, mert mi nem a háború, hanem a béke oldalán állunk.

– fogalmazott. Szijjártó kiemelte, hogy Magyarország sem a múltban, sem most nem szállított fegyvereket Ukrajnának, és nem is engedi, hogy belesodorják a háborúba. Hangsúlyozta, hogy az ukrán kritikák hátterében épp ez, a háborútól való távolmaradás áll.