Miért ment Amerikába Zelenszkij elsőszámú bizalmasa?

Az Egyesült Államokba utazott Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője, miután Volodimir Zelenszkij hétfő este bejelentette, hogy Ukrajna gazdasági és védelmi megállapodásról tárgyal az Egyesült Államokkal.

Az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak az Egyesült Államokba utazott, Kijev azonban hivatalosan nem közölt részleteket  a látogatásról – írja az RBK Ukrajina saját forrásaira hivatkozva.

„Az elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak az Egyesült Államokba repül” – közölte a forrás az ukrán hírportállal. Kijev hivatalosan nem közölt részleteket az utazásról, azonban a lap felidézte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn arról beszélt, hogy Ukrajna gazdasági és védelmi megállapodásról tárgyal az Egyesült Államokkal. Elmondta azt is, hogy Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodást is fel akar ajánlani Washingtonnak, hamarosan pedig találkozókat tartanak ebben a kérdésben.

„Lesznek megfelelő találkozók. Mondhatjuk, hogy ezen a héten, nos, már most elmondom az újságíróknak. De hogy milyen formában, azt még nem árulom el. Úgy tervezzük, hogy az Egyesült Államokban lesz. Ott fogjuk felvetni ezt a két kérdést”

– mondta az ukrán államfő.

A Flight Aware szerint egy ukrán kormányzati repülőgép hétfőn este 21:36-kor szállt fel a lengyelországi Rzeszowban és helyi idő szerint 23:49-kor landolt az írországi Shannon repterén. Innen indult tovább kedden éjszaka 01:26-kor a Marylandben található Andrews légitámaszpontra, Washingtontól 12 kilométerre, és magyar idő szerint kedd reggel landolt ott. Feltételezések szerint ezzel a géppel utazhatott Andrij Jermak az Egyesült Államokba.

A gép landolása után nem sokkal Andrij Jermak a közösségi oldalán közölte, hogy landolt, és azt is elmondta, hogy vele tartott Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettes is. Hozzátette: az amerikaiakkal megtárgyalt napirendi pontok között szerepel az Oroszország elleni szankciók megerősítése és az Oroszországba deportált ukrán gyermekek hazatérése – írta az Ukrajinszka Pravda.

Fegyverekről is szó eshet?

Az RBK Ukrajina azt is felidézte: május elején vált ismertté, hogy az amerikai külügyminisztérium értesítést küldött a kongresszusnak egy legalább 50 millió dollár értékű ukrajnai fegyverexport engedélyezéséről. Ez az első fegyvereladási szerződés, amelyet Donald Trump elnöksége alatt hagytak jóvá. A republikánus elnök Fehér Házba való visszatérése óta azonban nem hagytak jóvá újabb katonai segélycsomagokat Ukrajna számára.

Emellett az Egyesült Államok nemrég jóváhagyott egy 310 millió dolláros támogatási csomagot az F–16-os vadászgépek karbantartására és üzemeltetésére, valamint rakéták Németországból Ukrajnának történő átadását. Több mint kétszáz rakétáról van szó.

Terrorcselekménynek minősítette az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) nyomozati főosztálya a vasútvonalak és a hídszerkezetek vasárnapi felrobbantását a brjanszki és a kurszki régióban, amelyet ukrán utasításra hajtották végre – közölte kedden Szvetlana Petrenko, a hatóság képviselője.

Petrenko szerint nyilvánvaló, hogy a terrorista csoportok „a kijevi rezsim utasítására, maximális pontossággal úgy tervezték meg a támadást, hogy az több száz békés polgár életét fenyegesse”. A robbantások következtében hét ember életét vesztette, 113-an pedig megsérültek, köztük gyermekek is – írja az MTI.

A szóvivő kilátásba helyezte, hogy az SZK az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) operatív támogatásával azonosítani fogja és büntetőjogi felelősségre fogja vonni a terrortámadás szervezőit és végrehajtóit.

Az FSZB kedden közölte, hogy letartóztatott egy feodosziai illetőségű férfit, aki az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megbízásából házi készítésű, 1,2 kilogramm robbanóanyagból, elektromos detonátorból, improvizált rádiójel-vevőből és rádióelektronikus adóból álló, fél kilogramm szöggel megtöltött pokolgépet rejtett el Szevasztopol Balaklavai kerületében.

A gyanúsított ellen, aki maga lépett kapcsolatba az SZBU-val, hazaárulás címén indítottak eljárást.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. Közlésük szerint pilóta nélküli repülőszerkezetek csapásai több mint 700 ezer ember áramellátását szakították meg Zaporizzsja és Herszon megye több mint 600 településén.

Délutáni bejelentés szerint Berdjanszkba visszatért az áram, és Melitopolban is folynak a helyreállítási munkálatok.

A moszkvai védelmi minisztérium kedden bejelentette, hogy az orosz hadsereg elfoglalta Andrijivka települést az ukrajnai Szumi megyében.

A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudott nyomulni, és a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1500 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az Ukrajnában eltalált, illetve megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egy rádióelektronikai gyárat, több drónösszeszerelő és -indító létesítményt, több lőszer- és hadfelszerelés-raktárt, 23 páncélozott harcjárművet, hét amerikai JDAM irányított légibombát, két HIMARS-rakétát továbbá 199 repülőgép típusú drónt.

A hétfő délutáni orosz–ukrán tárgyalás után az orosz sajtó nyilvánosságra hozta Moszkva javaslatát a háború lezárására. Oroszország csak akkor hajlandó véget vetni a háborúnak, ha a megszállt területek mellett Kijev olyan területekről is lemond, amelyeket az orosz hadseregnek három és fél év alatt sem sikerült elfoglalni. Az orosz fél emellett azt is elvárja, hogy Ukrajna leépítse a hadseregét, valamint az ország szuverenitását is erősen korlátoznák.

Hétfőn délután tartották Isztambulban a közvetlen orosz–ukrán béketárgyalások második fordulóját, amelyről sok mindent elárul, hogy alig tartott tovább egy óránál. Az eseményen Oroszország átadta Ukrajnának a háború befejezésére vonatkozó javaslatát. Bár Moszkva még az előző, május 16-i egyeztetésen ígéretet tett arra, hogy átadja Kijevnek az orosz feltételeket tartalmazó memorandumot, Oroszország még a nyugati országok kérésére sem volt erre hajlandó egészen hétfő délutánig.

Az ukrán delegáció vezetője, Rusztem Umerov védelmi miniszter úgy gondolja, hogy ez is azt mutatja, hogy Moszkva csak az időhúzásra játszik. „A mi dokumentumainkat előzetesen átadtuk. Ezzel szemben az orosz memorandum csak ma – már a találkozó közben – került elő. Ez olyan körülményt teremtett, amely miatt a találkozó nem hozhatta meg azokat az eredményeket, amelyek szükségesek lennének a háború befejezéséhez. Úgy tűnik, az oroszok ismét csak húzzák az időt, megpróbálva diplomáciai látszatot kelteni az Egyesült Államok felé, valódi lépések nélkül” – fogalmazott Rusztem Umerov.

A dokumentum szövegének egyes részleteit az orosz sajtó közölte,

és olyan feltételeket szabtak Ukrajnával szemben, amelyek egyértelműen irreálisak lehetnek a másik fél számára.

A szöveg három részből áll: tartalmazza a háború befejezésének a feltételeit, valamint két javaslatot is a tűzszünetre vonatkozóan. Az orosz követelések alapvetően nem tartalmaznak sok újdonságot, a feltételek többségét Moszkva már korábban is megfogalmazta valamilyen formában. Olyan követelményekről van szó, amelynek elfogadása határozott vörös vonalnak számít az ukrán politikai elit és az ukrán lakosság számára is, így gyakorlatilag egyetlen lépéssel sem visznek közelebb a békéhez.

A főbb pontokat az orosz állami média, a RIA Novosztyi hozta nyilvánosságra:

• a Krím, valamint a Donyecki, a Luhanszki, a Zaporizzsjai és a Herszoni terület nemzetközi jogi elismerése Oroszország részeként;
• Ukrajna semlegességének kinyilvánítása, bármilyen katonai szövetséghez való csatlakozás elutasítása;
• más államok katonai tevékenységének tilalma Ukrajnában;
• Ukrajna atommentes státusza;
• az ukrán fegyveres erők létszámának korlátozása;
• az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciók feloldása;
• az orosz ajkú lakosság jogainak és szabadságjogainak biztosítása, az ukrán ortodox egyház (Moszkva által támogatott keleti keresztény egyház – a szerk.) tevékenységére vonatkozó korlátozások feloldása, valamint a nácizmus dicsőítésének betiltása;
• a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok fokozatos helyreállítása Ukrajnával;
• kölcsönös lemondás a háború okozta károkkal kapcsolatos követelésekről;
• a családegyesítéssel és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekkel kapcsolatos kérdések megoldása.

Két módon mennének bele a tűzszünetbe

Bár az Egyesült Államok és Európa többször is felszólította Vlagyimir Putyint, hogy fogadja el Ukrajna feltétel nélküli tűzszünetre vonatkozó javaslatát, most bebizonyosodott, hogy Moszkva ebben a kérdésben sem hajlandó kompromisszumra. Az orosz delegáció e tekintetben két opciót kínált fel a megtámadott félnek:

1. Az ukrán fegyveres erők kivonása „az Ukrajna által megszállt orosz területekről a Donyecki Népköztársaságban, a Luhanszki Népköztársaságban, a Zaporizzsjai és Herszoni területen” – azaz a négy kelet- és délkelet-ukrajnai régió átadása, amelyet Oroszország önkényesen magához csatolt ugyan, de az orosz hadseregnek még a háború negyedik évében sem sikerült teljes egészében elfoglalnia. E területek nagyjából 30 százaléka jelenleg is ukrán ellenőrzés alatt áll.
2. Az ukrán fegyveres erők átcsoportosításának tilalma; a mozgósítás leállítása és a hadsereg leszerelésének megkezdése; harmadik országok katonai jelenlétének kizárása; a Kijevnek nyújtott külföldi katonai segítség leállítása; Kijev lemondása az Oroszország elleni szabotázsakciókról; kölcsönös amnesztia a politikai foglyok számára, és az őrizetbe vett civilek szabadon bocsátása; a hadiállapot eltörlése Ukrajnában, és választások megtartása legkésőbb száz nappal a hadiállapot eltörlése után.

Volodimir Zelenszkij „idiótának” nevezte az oroszokat

A tűzszüneti feltételekre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is reagált – közölte a Jevropejszka Pravda. Az államfő úgy véli, hogy Oroszország ideiglenes és korlátozott tűzszünetre vonatkozó javaslata az amerikai szankciók késleltetésére irányul. Mint mondta, ez a tűzszünet csak arra lenne elég, hogy az oroszok „elvigyék a halottaikat csatatérről”.

„Szerintem idióták, mert elvileg a tűzszünet arra való, hogy megelőzze a további halálozásokat”

– tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij szerint Oroszország számára a tűzszünet „csak egy rövid szünetet jelent a háborúban”. „Ezért nagyon szeretném, ha amerikai partnereink határozott lépésekkel szankciócsomagot javasolnának a szenátusnak, és erős szankciókkal kényszerítenék az oroszokat a tűzszünetre. Ők nem értenek másképp. És mi úgy gondoljuk, hogy ez igazságos” – fogalmazott, hozzátéve, hogy már „végül is már három hónap telt el, hogy az Egyesült Államok jelzést adott a teljes tűzszünetre, és mi támogattuk azt”.

Az ukrán feltételek is nyilvánosak

Az ukrán javaslatokat még a találkozó előtt nyilvánosságra hozta a Reuters. Eszerint Ukrajna olyan feltételeket fogalmazott meg, amelyek a tartós békerendezést célozzák meg, és összhangban állnak Kijev korábban megfogalmazott álláspontjaival.

Az ukrán terv egy legalább 30 napos teljes tűzszünetet irányoz elő, amelyet az Egyesült Államok és „harmadik országok” ellenőriznének. Ezt követné a hadifoglyok „mindenkit mindenkiért” elv szerinti cseréje, a civil túszok szabadon bocsátása Oroszország részéről, valamint az elhurcolt ukrán gyerekek visszaszolgáltatása.

Az ukrán memorandum javaslatot tesz Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójára is „a végleges békerendezés kulcselemeinek egyeztetése céljából”. A javaslatban ilyen kulcselemként szerepel a harci cselekmények végleges és teljes beszüntetésének feltételrendszere, Ukrajna biztonsági garanciái, területi kérdések, az Oroszország által okozott károk megtérítése, valamint a megállapodások megszegése esetére vonatkozó szankciók.

Ezzel összefüggésben Ukrajna elutasítja a NATO- és az EU-tagság tilalmát, a fegyveres erői létszámának korlátozását, illetve külföldi csapatok saját területén való állomásoztatásának tilalmát. Kijev kijelenti továbbá, hogy nem ismeri el az Oroszország által 2014 óta megszállt területeket, és azt javasolja, hogy a felek közötti tárgyalások kiindulópontjaként a jelenlegi frontvonalat határozzák meg.

A dokumentum bizonyos oroszellenes szankciók fokozatos és feltételes feloldását is megengedi, ugyanakkor előírja azok újbóli bevezetésének lehetőségét az egyezség megszegése esetén. A befagyasztott orosz eszközöket Ukrajna kártalanítására vagy ilyen kifizetések garanciájaként használnák fel.

Lépések történtek, de az átütő siker elmaradt hétfői megbeszélésen

Mint az a két javaslat tartalmából is kikövetkeztethető, a közvetlen orosz–ukrán tárgyalások második fordulóján sem sikerült komolyabb előrelépést elérni a háború lezárása felé. Rusztem Umerov védelmi miniszter a találkozó utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a felek fontos kérdésekben jutottak dűlőre, de több pontban még további egyeztetések szükségesek.

„Csapatainknak egy hetük lesz az iratok tanulmányozására, ezután tudjuk összehangolni a további lépéseket”

– mondta Umerov arra utalva, hogy a találkozón Oroszország először terjesztett elő hivatalos javaslatot a tűzszünetre és a háború lezárására.

„Ukrajna a hétfői találkozón először kapott orosz javaslatokat a tűzszünetre és a háború befejezésére vonatkozóan, azonban Moszkva nem adott választ az ukrán fél korábbi javaslataira” – hívta fel a figyelmet az ukrán delegáció vezetője.

A találkozó legkonkrétabb eredményei közé tartoznak a hadifoglyokkal kapcsolatos új megállapodások. A felek megerősítették elkötelezettségüket a humanitárius elvek mentén történő cselekvés mellett, és több kategóriában fogolycseréről is megegyeztek.

„Megállapodtunk a súlyosan sebesült és súlyos beteg hadifoglyok »mindenkit mindenkiért« alapon történő cseréjéről. A második kategória a 18 és 25 év közötti fiatal katonák – itt is »mindenkit mindenkiért« elven. Továbbá megállapodtunk 6000–6000 elesett katona holttestének visszaszolgáltatásáról”

– közölte a védelmi miniszter, kiemelve, hogy a hangsúlyt ezúttal nem a számokra, hanem a kategóriákra helyezték.

Ezen felül Ukrajna hivatalosan is átadott Oroszországnak egy listát több száz olyan ukrán gyermekről, akiket a háború során Oroszországba deportáltak. „Ukrajna átadta Oroszországnak több száz, az Orosz Föderációba deportált ukrán gyermek listáját, és intézkedéseket vár Moszkvától ebben az ügyben” – fogalmazott a miniszter.

A hétfői tárgyalás egyik legfontosabb stratégiai eleme egy esetleges vezetői csúcstalálkozó előkészítése volt. Az ukrán fél világossá tette, hogy a további tárgyalások akkor lehetnek eredményesek, ha azok egy magas szintű politikai találkozóhoz vezetnek.

„Úgy véljük, hogy a delegációk közötti további munka akkor értelmes, ha az a vezetői szintű találkozó előkészítését szolgálja. Javasoltuk az orosz félnek, hogy ezt a találkozót még ebben a hónapban, június 20. és 30. között tartsuk meg. Ez nagyon fontos a tárgyalási folyamat szempontjából”

– mondta Umerov.

Ukrajna szerint ebbe a találkozóba más nemzetközi szereplők, például az Egyesült Államok elnöke is bekapcsolódhatna, ami a nemzetközi közösség fokozott részvételét és nyomásgyakorlását jelezné a tárgyalási folyamatban.